Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

nem tudtak ültetni, a fazekasoknak elhozták edényért, vagy az edényeket Jolsván elcserélték babért. Josván jelentős belkereskedelem alakult ki. Szombaton früstökre sült szalonna vagy zsíros kenyér volt, nyáron sült gomba, ősszel dinsztelt krumpli. Az emberek megkívánták a pénteki böjtös étel után a zsíros eledelt. Ha a határba kellett vinni az ételt, akkor früstökre rántottáról és forralt tejről vagy tejeskávéról gondoskodott a háziasszony. Ebédre főztek rántott babot, cicerkét vagy rántott levest csipetkével, vagy rántott gombalevest, ha a gombának szezonja volt. A második fogás rizskásából vagy kukoricakásából állt. Esetleg sütöttek kukoricalisztből málét, görhőt vagy buktát. Vasárnap a család együtt volt otthon, az emberek nem dolgoztak annyit, mint hétköznap. A háziaszszonynak több ideje volt a főzésre és sütésre, mint máskor. Kiadós ételekből álló vasárnapi ebéd főzésével töltötték idejüket. Jellegzetes vasárnapi ebéd a töltött káposzta, csak akkor készítették, ha hús is került bele. A hordós káposzta apraját, melyet podludkánzk is neveztek, azonban hús nélkül is gyakran dinsztelték és tálalták vasárnapi ebédnél, vacsoránál. Egy-egy alkalommal többet is főztek, hogy maradjon belőle a hét más napjaira is. Télen nagyon sok helyen csak naponta kétszer étkeztek. A früstökölésre reggel 9 órakor került sor. Ekkor sült szalonnát ettek. A második étkezési alkalom a vacsora volt, amikor délután 4-5 óra között trapacskával laktak jól. Ha háromszor ettek egy nap, azt valami nagyobb munka vagy a nyári időszak indokolta. Nyáron 7-8 óra körül reggeliztek, miután elvégezték az állatok körüli munkát. A fazekasok pedig akkorra már befejezték az agyagverést és kigyúrást. Ha valaki korán reggel kiment a rétre, a früstököt akkor vitték utána, mikor már az állatokat kihajtották a legelőre. Aratáskor mindenkinek a tarisznyájában volt a reggelire való élelem. 12 és 1 óra között ebédeltek. A déli harangszóra hazatért a kétkezi munkás. Aratáskor azonban a gazdasszony kivitte az ebédet a mezőre. A reggeli harangszó az ágyból való fölkelést, a déli az ebédre, az esti a vacsorára való felhívást jelentette. Úgy tartották, hogy a jó paraszt a következő mondáshoz igazította a napi munkáját: „Feküdj a tyúkval, kelj fel a kakasvai!" Heti étrend Dernőn Télen a parasztemberek a jószág ellátása után früstököltek. Az iskolás gyerekek mielőtt iskolába mentek, megreggeliztek. A munkások hatra jártak a gyárba és a bányába dolgozni, ők is elfogyasztották otthon a reggelijüket. Az étrendi szokásokat Ulmanné Jarabkó Margit dernői lakos nyomán közlöm. Már hatvan-hetven évvel ezelőtt mindenki igyekezett egy disznót ölni. A parasztcsaládok átlag kettőt is vágtak egy évben. A téli hónapokban a disznóhús feldolgozásával nyert aprólékot, disznósajtot, paprikás szalonnát, kolbászt stb. eszegették reggelire, de leginkább a családfő elé került ilyen étel, hogy dolgozni bírjon. A gyerekeknek is adtak néha belőle, de a gyerekek inkább forralt tejet vagy tejeskávét reggeliztek általában. Amikor elfogyott a disznóaprólék, helyette az egyik nap tojásrántottát, a másik nap pirítós kenyeret, bundás kenyeret reggeliztek. Utána tejet vagy tejeskávét ittak. Aki egy tehenet tartott, vagy egyet sem, vagyis nem volt elegendő tej az étkezési szükségletekhez, akkor árpa- vagy babkávéból feketekávét, hársfából teát, vagy beleaprított kenyérrel rántott levest fogyasztott. Például a favágóknak minden reggelre haluskát kellett főzni, azt reggelizték, úgy mentek ki a hegyre dolgozni. Ebédre szalonnát sütöttek, a vacsorájuk már otthon volt. Aratáskor, kaszáláskor a parasztoknak és a segítőknek is reggelire haluskát főztek, hogy legyen erejük dolgozni. Akár tél volt, akár nyár, egy héten kétszer főztek babot. Régen a nép hét közben húst nem vásárolt. Amíg tartott, a füstölt húsból és a kolbászból egy kis darabkát tettek a babba, hogy jobb ízű legyen a belőle készült étel. Később már szalonnabőrt főztek hozzá. Téli időben hétfőn az ebéd: zöldséges rántva babból, egy darabka húsból állt. A húsból egy falatot evett a gazda, megkóstolta a feleség is, de a gyerekeknek is vágtak egy-egy harapást belőle. Egy darab kenyér volt a vacsora. A keddi ebédre általában tej leves és lekváros gombóc főtt. A gombóc tésztájából sütöttek laksát is zsírozva. A maradékot megették vacsorára, mellé egy bögre tejet ittak. A szerdai ebédre pirított vajjal leöntött kukoricakását és hozzá forralt tejet fogyasztottak. Vacsorára törve grulyát ettek aludttejjel vagy íróval.