Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

beolvadtak a magyar közösségbe. Deresk templomát, amelyet Szent Mihály tiszteletére építettek, az oklevelek már 1352-ben említik. Története során volt evangélikus és református is, majd a 17. század közepétől ismét katolikus. Egy 1715-ből való adat a lakosság ősi foglalkozásaként a földmüvelés mellett a fazekas- és cserépipart, s a készítmények vásározás útján való eladását említi.

9 Alig egy évszázad múltán Bartholomaeides Ladislaus is említi a fazekasmesterséget. A falu „Kövi és Lévárt között fekszik, Jolsvától 3 órányira, Sajó-Gömörtől ugyanennyire. 1804-ben 107 házat, 142 cselédes gazdát, összesen 840 lakost számlált. Nyelvükben és nemzetiségükben magyarok, de ismerik a szláv nyelvet is, katolikus vallásúak. Földmüvelésből, állattenyésztésből és fazekasmesterségből élnek, amelyet haszonnal müveinek".

10 Az 1850-es években a lélekszám elérte az ezret. Fényes Elek 1837-es adata szerint Deresken és Lévárton csaknem mind fazekasok laknak.

11 Az 1851-ben megjelent geográfiai szótár szerint „Deresk, Gömör v. magyar falu, Gömörhöz 3 órányira nyugatra: 998 kath., 4 evang. lak., paroch. templommal. Határa bőtermékenységű; a lakosok cserépedény-készítésből sok pénzt kapnak be. F. u. hg. Koburg".

12 A foglalkozási adatot a századfordulón Gömör megye monográfiája megerősíti: „a lakosok cserépedény és cserépzsindely készítéssel foglalkoznak".

13 Rendkívül figyelemre méltóak Pesty Frigyes Helynévtárának (1864) a helyi hagyomány alapján küldött válaszai, amelyekből a falunak nemcsak a múltjára, hanem közösségi összetételére, gazdasági életére, helynevekre stb. kapunk fontos adatokat. „Deresk, Gömör Vármegyében, Ratkói járás Kövi szakaszban, Tornalljától nyugatnak 2, Jolsvától délnek 1 Vz, Ratkótól keletnek 2 órányi távolságra fekszik, Turócz, rétszerű patak partján, melly Vashegyből Szinki határában fakadván, délkeleti irányban Rákos, Kövi, Deresk és Lévárt határait öntözve Sankfeli határban Ratkó völgyi hason nevű patakkal egyesülvén Runyai határban Sajóba szakad. Nevét, kelet éjszaki fekvésétől, gyakori dereknek kitéve lévén nyerhette, vagy pedig a mi valószínűbb, szláv ajkú telepítői lévén Drzkowce (drzat: tartani, bírni). Ezektől nyerhette jelenlegi nevezetét. Deresknek földjei fehér és vernyeges agyag vegyítve apró békasó kavacscsal, helyenként agyagpallával, de mészköves sziklás helyek is találtatnak, mind a' mellett szorgalmas művelés által termékeny, középterméskor 4-5, kedvező időben 6, 7-8 singet ád a tiszta búza és rozs. Lakosságának a száma majdnem 1000 lélek, vallás: tisztán róm. kat. rosnyói püspöki megyéhez, Putnok esperesi kerülethez tartozik. Pázmán Egyházi névtára szerint már 1300-ban Plébánia létezett, a' csehek telepedésével Husz tanai fogadtattak el, kiktől építtetett a jelenlegi templom szentélje, védelmi állapotra szánt, lőrésekkel ellátott fallal, de nem sokáig uralkodhattak, mert a' jelenlegi hivatalos egyházi pecsét 1517-ről nagy latin betűjű, rövidített körirattal »Soli Deo Glória A D 1619 Ballá Imre, Tót Mátyás«, de midőn Murány asszonya Széchy Mária Wesselényivel, akkori nádorral, házasságra lépett, visszatértek őseik hitéhez, 1692, melly évtől kezdődnek az anyakönyvek is. Nyelve jelenleg tiszta magyar, palóc kiejtéssel. Eredete vegyes, magyar és cseh, ezt mutatják a' családok vezetékneveik és a düllők elnevezései u. m. Üveges, Kováts, Molnár, Rác, Moravcsik, Javorszki, Dusza, Derda, Farkaspataka, Fejér agyag, Rákospart, Leske hegy, Bérez tető, Banyistye, Licze Dreno, Panyi hegyecske, Berekallja, Alsóerdő, Szélesharaszt, Domány hegye, Pinczék, hajdan pinczék voltak, Nagy erdő azért nevezetett így, mert az előtt nagy erdő, nagy fák voltak benne, Hidegkút völgy, Hideg víztől neveztetett, Csatornya völgy, csatornáról neveztetik. Tőkés oldal sok tőkétől vette eredetét, Bérez, bérezi patak, Baczki erdő, Nagyrét, Kölesföld hajdantól köles termesztetett. Gyurczzó rétje, hajdan Gyurczzó tulajdonát bírta, Fejér agyagdomb, Bajuszos rét, Trazsincze völgy, Trazsincze tetőnek, Utak közi, Szarosvár, Bérez tető, Boczkó, Fejér agyag tető, fejér agyag ásástól neveztetik, Trágály, Borosmála, Kelicze, Árpakötel, Czifra árok, Nagy Berek, Halastó felé, Hajdan halak találtattak, jelenleg már nincsen, Kertmegi domb, Pétervölgyi oldal hajdan Péter neve volt azon völgynek, Banyistyi tető, Trizs pataka domb, hajdan Trizs községben élő ember haszonbérbe vírta, János dorn János gazdától neveztetik, Licze hora, Mestervölgyi, hajdan mesteré volt, Szilvásrét, hajdan sok szilva termett, Málnaalja, azelőtt málna termett, Nádasrét, azelőtt nád termett. 9 Az említett történeti adatokat 1. Ha i. m. 196. 10 Bartholomaeides Ladislaus: Inclyti superioris Ungariae comitatus Gömöriensis Notitia historico-geographico-statistica. Leutschoviae, 1806-1808. 543. 11 Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, III. Pesten, 1837. 136. 12 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik, I. Pesten, 1851. 255. 13 Borovszky Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, é. n. 40-41.; 1. még: Fehérváry István: Magyarok a nyelvhatáron. Rozsnyó, é. n. 98-99.