Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

INTERETNIKUS ÉS REGIONÁLIS KAPCSOLATOK GÖMÖR NÉPI KULTÚRÁJÁBAN

Gömör-Kishont vármegye főispánjának válasza: Nagyméltóságú M. Kir. Minister Elnök Úr Kegyelmes Uram! 442. M. E. számú bizalmas rendeletére, melyben a kormányzatomra bízott Gömör-Kishont vármegye területéről a lakosságnak - különösen a magyarságnak Amerikába való kivándorlásának nagymérvére és okaira s annak mikénti orvoslására nézve méltóztatik jelentésemet kivenni, van szerencsém ezt a kö­vetkezőkben megtenni: Ami a kivándorlási statisztikai adatok helyességét illeti, tekintettel azon körülményre, hogy szerzett tapasztalatok szerint a községi és körjegyzők a kivándorlásra és visszavándorlásra vonatkozó adat­gyűjtést (ehető lelkiismeretességgel végzik, a statisztikai hivatal által szolgáltatott adatok pontosságá­nak - vmegyém területén kétely alig fér. Elvétve most is előfordul ugyan az-az eset, hogy néhányan útlevél nélkül távoznak, ezek leginkább hadkötelezettségüknek eleget nem tett egyének, és egyrészök kiszökve többé vissza nem tér a beszerzett statisztikai adatok szerint megyém tisztán magyarajkú két 1:2:/ járásából u. m. a tornaijai járásból kivándorolt 1901. évben 321 férfi, 59 nő; 1902 évben 470férfi és 89 nő; 1903. évben 405férfi és 113 nő; 1904 év április hó l-ig 29 férfi és 24 nő. A rimaszécsi szintén magyarajkú járásból kivándorolt: 1902. évben 219 egyén, 1903. évben 324 egyén, 1904 év márczius hó végéig 22 egyén. A vegyesajkú (:magyar és tót:) rimaszombati járásból 1902. évben 531 egyén, ebből magyar körülbelül 110; 1903 évben 554 egyén, ebből magyar körülbelül 150; 1904. évben 85 egyén, ebből magyar körülbelül 40. A szintén vegyesajkú rozsnyói járásból 1902. évben kivándoroltak 302 férfi, 136 nő, ezekből körülbelül 200 magyar; 1903. évben 360 férfi, 84 nő, körülbelül a fele magyar; 1904. évben 60 férfi és 25 nő, ezeknek felé magyar. A nagyrőcei járásból leginkább tót ajkú lakosok vándoroltak ki, úgyszintén a garamvölgyi járásból, mely járás egészen tót ajkú. A nagyrőceii járás területén is csak 12 magyarajkú község van, ezen helyekről a kivándorlás az utóbbi években nem volt aggasztó, s ebben a járásban különösebb intézkedés megtétele nem szükséges, annál kevésbé, mert ezek Amerikából visszatérnek, tetemes pénzösszeget hoznak magokkal és hoznak haza. Ezt bizonyítják a kassai posta és táv Igazgatóságnak 1900. és 1901. évre kimutatott adatai - azon pénzküldeményeknek, melyek Gömör megye területére Amerikából 'érkeztek. 1900. évben 855,003 koro­na 95 fillér; 1901. évben 2,122,533 kor. 10 fillér; 1902 és 1903 évekre ilyen kimutatás nem áll rendelke­zésemre, de az Amerikából hazaküldött pénzösszegek e két utóbbi évben is okvetetlenül elérik az 1901 évi eredményt. 1903. év végén és 1904. év elején már megyém területére nagy számban érkeztek haza amerikai ki­vándoroltak és az év folyamán folytonosan érkeznek, ez részben az amerikai változott munkás viszo­nyoknak, leginkább az ottani elnök választásnak és annak is tulajdonítható, hogy a kivándoroltak több pénzt szerezvén megelégelték az Amerikában való létet, és haza jöttek. Általában az 1904. évben, a ki­vándorlás sokkal kisebb mérvű, mint az előbbi években volt. Aggasztó csak az, hogy a kivándorlók leg­nagyobb része fiatalemberek, a kik még hadkötelezettségöknek elégett nem tettek, ezek közül nagyon sokan a sorozásokra meg nem jelennek és soha már vissza nem térnek. Az utóbbi években nagyméretet öltött a fiatal nők kivándorlása, kik ottan igen nagy jövedelemre tesznek szert és a fiatal kivándorolt férfiakhoz férjhez mennek. A kivándorlás okai nem a megélhetés lehetetlenségében keresendők, különösen nem megyém magyarajkú lakosságainál, mert ezek idehaza is szorgalmas munka mellett tisztességesen megélhetnek. Amerikában a kivándorlók az ottani jó kereseti viszonyok által csábítódnak, s az ebből származó va­gyongyűjtés vágya a legnagyobb oka a kivándorlásnak. A kivándorlás legfőbb oka a meggazdagodási vágy, a nép igényének, fokozottabb mérvű emelkedésre, s a vagyonosabb osztálynak mindenkori utánzá­sa. Az életszükségletek, de különösen a ruházkodási magas kívánalmak, a népnél fokozatosan emelked­nek, s valósággal pazarlásig fejlődnek, s habár a kereset és különösen a napszám és munkabér fokoza­tosan nagyon is emelkednek, még sem elegendő arra, hogy a nép meggazdagodjék és igényeit is kielé­gítse. Csábítja az amerikai kivándorlásra különösen vmegyém magyarajkú vidékeinek lakosságát a birtokszerzési vágy, - Amerikából hazaküldött és magukkal hozott pénzen adósságaikat kifizetik, házu­kat, égületjeiket újra építik és a hol lehet ingatlan vagyont vásárolnak, vármegyém magyarajkú vidékén számos és nagyobb kiterjedésű föld és erdőbirtokokat vásároltak már meg. Tagadhatatlan az, hogy az 1902-1903. évben a vasiparnál beállott pangás a nép kereseti viszonyai­ra nyomasztólag hatott, különösen megszűnt a rozsnyói járásban eddigelé mondhatni dús kereseti forrá­sa azáltal, hogy a ,,rimamurányi vasmű egyesület" a Sajó-völgyi 7 vasolvasztó közül 5.-öt beszüntetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom