Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

INTERETNIKUS ÉS REGIONÁLIS KAPCSOLATOK GÖMÖR NÉPI KULTÚRÁJÁBAN

és ezeket többé üzembe nem hozza, mert ezen vidékről az üreges vasgyártást Ózdra, Borsod vmegye határára helyezi át, - ezen vasgyárnak beszüntetése azonban inkább a tót ajkú lakosság kereseti forrását szüntette meg és ez okvetlen hatással volt az 1903. évi tömeges kivándorlásra. Megszűnvén azon vasgyárak, melyek nagyobbrészt faszénnel dolgoztak, csökkentették a munkásnép azon részének keresetét is a kik ezen vasgyárakhoz szükséges faszén előállítása körül mint favágók, mint szénégetők és mint szénfuvarosok voltak alkalmazva. Az a nagy kereseti forrás, mely különösen a vasnak, vaskőnek és a szénnek fuvarozásánál jutott a népnek, ezen vidéken alig pótolható. Némi megtérülést a fuvarosnak abban fogunk találni, hogy marháikat jobban megkímélik, földműveléssel gondosabban fognak foglalkozni mint eddig, különösen azon helyeken a hol a volt földbirtokosoktól a földbirtokokat és erdőbirtokokat megvásárolhatják a rozsnyói járás az egyedüli vármegyém területén a hol a vasgyárakban eddig részesült nagy kereset elmaradására végzett volt a meggazdagodási vágyon kívül a kereset nem elég voltának oka és indoka kivándorlásra, azért ezen vidéken nagyon óhajtandó lenne, hogy egy olyan gyár alakuljon a mely által a lakosság kellő munkásság mellett megfelelő keresetforráshoz jut hogy nagyobb szabású szövőgyár, kender és len termeléssel összekötve nagyobb állami segéllyel, vagy államköltségen felállítna a rozsnyói járás, különösen magyarajkú lakosságának kivándorlását nagy mértékben csökkentené ha ezen gyár Hárskúti, Hosszúréti, Jólész, Berzéte községek valamelyikének területén állítatnák fel. A teljesen magyarajkú rimaszécsi járás lakosságának kereseti forrása a régi időkben sem volt jobb mint jelenleg, sőt lehet mondani ezen vidékén a nép kereseti forrása dacára annak, hogy ottan gyártelepek nem voltak fokozatosan halad; ezeknél főindok a kivándorlásra az amerikai jó viszonyok, ottani nagy kereseti forrás, pénzszerzés és gazdagodást vágy, ezen a vidéken nagyban elő lehetne segíteni, illetve megakadályozni a nép kivándorlását, ha lehetségessé tétetnék nékik, hogy a rimaszécsi járás legnagyobb részétől nagyon közelfekvő ózdi vasgyár telepnek a rimamurányi vasmű egyesületnek a mely most nagy fejlődésben van a hozzáférhetés jó utak által megkönnyebbítetnék, s addig is míg ezen a vidéken is valamely államilag segélyezett szövőgyár, vagy pedig dohánygyár felállítható lenne, a kivándorlást legalább több évre csökkentené és akadályozni lehetne az által, ha a rimaszécsi járás területén kiépítetlen törvényhatósági utak, melyeknek a vmegye saját utipénztárából kiépíteni képtelen, a nagymélt. kir. kereskedelmi ministerium által, a beruházási alapból engedélyezendő nagyobb összegű segélyezéssel kiépítetnék. Ezen törvényhatósági utak: gesztetei, zabari, almagy-zabari, ajnácskői, Simányi-ózdi és Rimaszécs-ózdi, körülbelül 50 kim. terjedelmű útvonal, ezeknek gyors kiépítése által a rimaszécsi járás minden vidéke jó úthoz, jó kereseti forráshoz és az azáltal való összeköttetéshez, a hol nem csak állami munkát kaphat, de állandó jó elárusítási piacokhoz is jutna, - nagyon jó hatással lenne egy amerikai kivándorlás megszüntetésére azon felül még több 20-50 km hosszúságú vicinális útnak nagyobb segélyezéssel leendő kiépítésre is. A tisztán magyar ajkú tornaijai járás községéből az utolsó 6 év alatt körülbelül 2500 egyén vándorolt ki, s különösen az 1902. évben és az 1903. évben volt a kivándorlás legnagyobb; ezen 2 évben a statisztikai kimutatás szerint 1101 egyén vándorolt ki. Dacára annak, hogy ezen járás a vmegyében a legnagyobb és a népnek mezőgazdasági téren mindég megfelelő keresete volt és van, s különösen a mezőgazdasági munkások és cselédek sohasem telnek ki a járás területéről, tehát nem a munkahiány, hanem a meggazdagodási-vágy ösztökéli kivándorlásra az embereket, altig lehetne más által visszatartani mint az egyes községeket birtokvásárlásra való hajlamokban nagyobb állami segély, illetve olcsó törlesztéses kölcsönök kieszközlésével segélyezni, esetleg ezen járásnak a közforgalomtól távol eső és rosszabb minőségű földekkel bíró úgynevezett szárazvölgyi, szögvégeiben, melyekhez tartozik: Alsó és Felső-Szuha, Zádorfala, Ragály, Zubogy, Kánó, Trizs, Imola és Agtelek, valamely textil ipari vagy kosárfonó gyárának felállítása által, bár a torsaljai járás ezen községénél is inkább gazdasági téren - legintenzívebb marhatenyésztés útján és az e körüli foglalatoskodás által esetleg egy államilag segélyezett nagyobb kiterjedésű és forgalmú vaj és sajtgyár létesítése által lehetne a népet a kivándorlástól visszatartani. Vármegyém többi járásaiban úgymint a rimaszombati, nagyrőcei és garamvölgyi járásokban az ottan még mindég meglehetős nagy és jó forgalmú iparvállalatok mellett, a lakosság megélhetése biztosítva van, ezen járásnak lakosai tisztán Amerikába lehető nagy pénzszerzés és vagyonszerzés végett vándorolnak ki, néhány év múlva azonban az eddigi tapasztalatok szerint - visszatér. A nép vagyonosodása szempontjából a kivándorlást ez ideig károsnak tartani nem lehet. Van azonban oly körülmény a mi aggasztó s a minek meggátlására különösen a tótajkú és tótul beszélő magyarajkú lakosokra is politikailag veszélyes az Amerikába való kivándorlás, mert az Amerikában lévő pánszlávisztikus irányú társulatok nagy tevékenységet fejtenek ki, hogy a tótajkú és némileg tótul beszélő s a tót nyelvet értő kivándorlókat támogatásba vegyék, azoknak foglalkozását és keresetét biztosítanák ily módon magokhoz láncolva őket beléjök oltják az általuk hirdetett magyar nemzetellenes