Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
LÉVÁRTI HIEDELMEK
3. Az istálló ajtajára Szent György estéjén a gazda fokhagymával keresztet rajzolt, hogy a boszorkányok meg ne ronthassák az állatokat. 4. Szent György éjszakáján éjfélkor a bátor legények kimennek a fűrdődomb tetejére, ahol két irányból találkozik az út. Ott a keresztúton megláthatják a kígyókat, ahogyan a követ fújják. Akinek a követ sikerül megkeresni, magánál tartja, mert az szerencsét hoz. Vadászhiedelmek Úgy vélhetnénk, hogy a vadászattal kapcsolatos hiedelmek csak azok hagyományában ismeretesek, akik „jogszerinti" vadászok, azaz akik hivatalos engedéllyel vadásznak. Ilyen vadász a falvakban elvétve volt, némely helyen a tanító, jegyző, földbirtokos és más uraság. Ezeknek a vadászattal kapcsolatos szokásait sok tekintetben vadászszabályok határozták meg, de kétségkívül tartalmaznak olyan elemeket is, amelyek a hiedelemvilág szférájába tartoznak. A Turóc-völgy falvaiban a szegényebbek között sok vadorzó, engedély nélkül vadászó ember volt. Az állatokat különféle csapdákkal - különösen az I. világháború után -, elrejtett puskákkal ejtették el. A hiedelmek egy része a vadászatra indulással függ össze. Ezek általában az útra indulás hiedelmei. A hiedelem-repertoárból oda irányulnak, ahol éppen „szükség" van rájuk. Az alábbi hiedelmeket Lévárton jegyeztem fel, de más Turóc-völgyi faluban is ismeretesek. 1. Aki vadászni megy, a kalapját bal kézzel teszi a fejére. 2. Ha a kutya vadászatra induláskor ásítozik, nem jó jel, a vadász ne vigye magával. 3. A vadászatra induláskor a kapcát meg kell fordítani és úgy rátekerni a lábra. Szerencsét hoz. 4. A küszöbön jobb lábbal kell átlépni, ha vadászni mennek. Csak így lesz szerencséjük. 5. Ha a vadászatra indulónak az induláskor nagy szüksége támad (nagydolga miatt kell az árnyékszékre menni), akkor biztos szerencséje lesz. 6. Vadászatra menet nem jó az úton senkivel sem találkozni. De ha a vadász találkozik valakivel, ne köszönjön neki. Az se köszönjön, mert oda a szerencséje. 7. Ha asszony megy a vadásszal szemben, kerülje el, nehogy találkozzon vele, mert nem lesz szerencséje. 8. Ha a vadászni induló ember előtt fekete macska szalad át, akár vissza is fordulhat, mert biztos, hogy nem lesz szerencséje. 9. Ha a vadász pappal találkozik, aznap nem lő vadat. 10. Vándor zsidóval találkozni szerencsét jelent. 11. Ha a vadász a kalapjához vaddisznósertét erősít, vagy egy szálat belehúz a kalapjába, biztosan szerencséje lesz. 12. Ha a vadász szentelt ostyát tesz a puska csövébe, biztosan eltalálja a vadat. 13. A puskát csak letört faág csonkjára szabad akasztani. 14. A puskát csak az esti vagy a hajnali harangkonduláskor szabad szétszedni és tisztogatni. 15. A puskát nem szabad kölcsönadni vagy elajándékozni, mert nem hoz szerencsét. Különfélék 1. Ha egy leány maga iránt szerelemre akar gerjeszteni egy legényt, a havi vérzéséből a legény italába cseppentsen. A legény bolondulni fog érte és feleségül veszi. 2. A leány ne tegyen még véletlenül se férfikalapot a fejére, mert nem nő többé a haja. 3. A nő fejkötetlen ne menjen a kútra, mert a kutat ellepik a békák. 4. Göndör lesz a haja annak a gyermeknek, akit születése után báránybőr bundára fektetnek. 5. Gyermekágyas asszony ne menjen a határba, mert jégverést hoz. 6. Kenyérsütéskor a szakajtót fenekével fölfelé kell fordítani, hogy magasra, dombomra süljön a kenyér. 7. Útra induláskor jobb lábbal kell kilépni a házból. 8. Ha egy asszony üres kézzel jön szembe az útra menővel, nem lesz szerencséje. 9. Az úton talált lópatkó szerencsét hoz. 10.Ha a gazda szekérrel indul útra, mielőtt az udvarról elindul, a szekérrúd előtt az ostor nyelével keresztet von a földre és azt mondja: Uram, Jézus segíts!
