Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
LÉVÁRTI HIEDELMEK
11. Aki a tehén borjazáskor sót megy kölcsön kérni, az boszorkány, a tehén tejét akarja elvinni. 12. Az új házban az első éjszaka macska vagy más állat aludjon, ne ember, mert az hal meg először. 13. Hogy a halott vissza ne térjen, a temetés után a küszöbre sarlót kell tenni és három napig ott tartani. 14. Ha a férfi a gatyáját, a nő pendelyét visszájára veszi magára, szerencsét jelent. 15. Késsel nem szabad kenyeret a tejbe aprítani, mert akkor a tehén véres tejet ad. 16. A kenyér megszegése előtt a késsel keresztet kell a kenyér aljára rávonni. 17. A kenyeret megszelt végével nem szabad az ajtó felé fordítani, mert akkor „kimegy az ajtón". 18. Amikor az új kenyér (vakaró, cipó, lángos) készül, az első harapáskor azt kell mondani: „Újság hasamba, fájás pokolba ". 19. Akinek kilise (kelése) van, babot főzzön, a levével mossa meg a kelést, a babot öntse az útra. Aki először rálép, arra ragad a betegség. Ha az illető észreveszi, hogy rálépett a babra, a következőt mondja: „No a rossz törje ki a kilisivel!" -, akkor nem ragad rá a betegség. 20. Tejet naplemente után nem adtak ki a házból. Ha az elkerülhetetlen volt, akkor megszűrték és egy kis sót hintettek bele. 21. Hétfőn reggel nőnek tilos volt elsőként más házába lépni, mert azon a héten a házban nem lesz szerencse. 22. Amikor már kalásza volt a búzának, a gazda kiment a mezőre, kezébe vett egy kalászt, kimorzsolta és azt mondta: „Istenem, neveld meg a vetést. Az első marékkal vetem az égi madaraknak. " Akkor lépett egyet és a kezéből az ég felé dobta a magokat. Gyógyítás A népi gyógyászatot vizsgálók megállapították, hogy a betegségek gyógyítására, megelőzésére a népi gyakorlatban sok racionális elem van, a megfigyelés, a tapasztalat számos népi gyógyító eljárásmód helyességét igazolja. Ugyanakkor bőséges ellenpélda is van. Az irracionális elemek a hiedelem területére tartoznak. A racionális és irracionális cselekvés gyakran egymásba kapcsolódik. Ezek külön-külön való vizsgálata nehéz, illetőleg fölösleges, hiszen a kettő együtt tölti be a szerepét. Az alábbiakban a lévárti példákat is együtt ismertetjük. Agybavizelés Az ágybavizelőt párgolni kell. Egy nagy békasókövQt fel kell forrósítani, arra hideg vizet önteni és az így keletkezett gőz fölé állítani a beteget. Csipa Ha az ember szeme csipás és magától nem gyógyul, az erdőben olyan tölgyfatuskót keresnek, amelynek az odvában víz gyűlt össze, azt kosárban hazaviszik és azzal a vízzel mosogatják a szemet. Csömör Erősen pirított kenyér héját kell enni, a karokat könyöktől lefelé, a hasat pedig körkörösen kell simogatni. Daganat A daganatos testrészt ecetes vagy szenes ruhával kell dörzsölni. Derékfájás A fájós derékra felforrósított gabonás vagy zabos zacskót tettek. Erőltetés Ha a kezet, csuklót megerőltették, gatyamadzaggal átkötötték, ecetes agyagos masszával bekenték.
