Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK

Két cimbora beszélget A fonóházban megjelenő legények különböző játékokkal szórakoztatták a jelenlévőket. A magyar nyelvterület számos pontjáról ismeretesek a két cimbora beszélgetésének a párhuzamai. A népi változatok előképét a klasszikus irodalomig követhetjük. Gömörben több faluban emlékeztek rá, többnyire töredékesen. Sajószentkirályon a 83 éves Valent István (1973), mint egykori játékos a szöveget pontosan tudta, s azt az alábbiakban bemutatom. Rég láttalak, cimbora! Elég baj az, cimbora! Mért baj az, cimbora! Mert megházasodtam, cimbora! Hát az jó dolog, cimbora! Dehogy jó, cimbora! Hát mért nem jó cimbora? Mert vén banya az asszony, cimbora! Hát az bizony elég baj, cimbora! Nem olyan nagy baj, cimbora, mert sok pénze volt! Hát akkor meg éppen szerencsés vagy, cimbora! - Dehogy vagyok, cimbora! - Hát mért nem, cimbora? - Mert a pénzen házat vettünk, cimbora! - Hát az meg éppenséggel jó, cimbora! -Dehogyjó, cimbora! - Hát aztán, mért nem jó, cimbora! - Mert leégett a ház, cimbora! - Hát az bizony nem jó, cimbora! - De bizony jó az, cimbora! - Mért volna az jó, cimbora! - Mert bennégett a vénasszony, cimbora! A magyar nyelvterületen ismeretes párhuzamok azt mutatják, hogy ez a dialógus felülről való szállomány. A néphagyományba való alászállás elsősorban a ponyvanyomtatványok és a kalendáriumok révén történt. A nagyfokú hasonlóság miatt azt sejthetjük a fenti változat alapján is. Ló-csődör jelenet Az állatmaszkokról megjelent munkámban írtam, hogy a ló a magyar dramatikus népszokások és népi színjátékok leggyakoribb és legnépszerűbb állatfigurája. Valamilyen megjelenítésben az egész magyar nyelvterületen előfordul. Gömöri gyűjtöútjaim során több faluban találtam adatokat a lómaszkos játékok egykori meglétére. Erre vonatkozó szisztematikus gyűjtést Gömör falvaiban nem végeztem, de a néhány példából feltételezhető, hogy lakodalmi és fonóbeli játékként egykor szélesebb körben ismerték. A lóalakításnak az a formája ismeretes, amelyben a játékosok elrejtőznek. Eszerint a lovat alakítók egymás mögé állva előre hajolnak. Az elülsőnek a mögötte lévő a derekát fogja. Leterítik őket lepedővel vagy pokróccal. Az elülső játékos seprűnyelet fog, azt fej magasságban a takaró nyílásán kidugva tartja. Arra egy cserépfazekat tesznek. Az a ló feje. A ló farkát kenderszösszel alakítják. A lómaszkos játékosok Deresken az említett módon alakították a lovat. A játéknak többnyire négy szereplője volt: a bekérető, a ló gazdája és a lovat alakító két legény. A játékosok megálltak a fonóház bejárata előtt. A bekérető bement. Bejelentette, hogy a barátja egy csikóval várakozik odakint, ha megengedik, bemenne. Az engedély megkapása után a ló és a gazdája beugrik a fonóba. Ugrándozásukkor nagy felfordulást okoznak, a lányok sipakodnak. A ló gazdája a lovat árverésre bocsátja. Lóvásárjelenetet parodizálnak. A gazda és a vevők alkudoznak, megegyezni nem tudnak. A játék azzal fejeződik be, hogy a gazda fejbe üti az állatot, azaz botjával szétüti a cserépfazekat. A ló elterül, majd a kétjátékos a lepedő alól előbújik. A fonóbeli lányok, legények együtt szórakoznak tovább, beszélgetnek, dalolnak, olykor táncolnak (Horváth Lajosné Hindulák Julianna, 59 é., 1973). Páskaházán a lakodalomban jelent meg a lovat alakító játékos. Csődörnek nevezték. Az állat alakítására csak a falloszimitáció mutatott. A csődört utánzó ember lába közé egy felfújt disznóhólyagot tettek. A csődörös kötélen vezette be az állatot a násznép közé és közölte, hogy jött a nőket fedeztetni: „Jöttem fedeztetni". A csődör az asszonyokon ugrált és fedezésre utaló mozdulatokat tett. „Volt nagy sipakodás. A nők tűvel meg mással szurkálták a hólyagot. A hólyag csörgött a beletett kukoricaszemektől" (Körösi Andrásné 61 é., Sebő Béla 78 é., 1973). A lómaszkos párhuzamaival, elterjedésével, valamint az átadás-átvétel kérdéseivel fent említett munkámban részletesen foglalkoztam. A szlovákokkal interetnikus kapcsolatról e tekintetben nem beszélhetünk. A gömöri lómaszkos játékok a magyar nyelvterület állatalakoskodásainak a körébe kapcsolódnak.