Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

AZ EMBERÉLET FORDULÓINAK SZOKÁSAI LÉVÁRTON ÉS DERESKEN

Más változat: Legyen Istennek dicsőség az égbe, Szerencsésen vittük nagy dolgunkat végbe. Szép vőlegényt kaptunk menyasszonyunk mellé, Meg is esküdtek ők, mint Isten rendelé. Váljon az új párnak mai esküvése A lelkünk javára és annak üdvére. Istennek áldása szálljon a fejükre, Szaporodjanak és legyenek vidáman örökre. Amikor a menyasszony a küszöböt átlépte (nem volt szabad rálépni) a vőlegény édesanyja kanálban mézet nyújtott neki. A mézet cukor helyettesíthette. A menyasszony a mézet vagy a cukrot a szájába vette, majd a leendő anyósát, apósát megölelte, megcsókolta, a vőlegény testvéreit és az ott álló közeli rokonságot szintén. Ezt követően a menyasszonyos ház „csapatát" betessékelték és kínálgatták kaláccsal, sültekkel és itallal. A megvendégelés után a menyasszony rokonsága, násznépe a saját muzsikusaikkal visszamentek a menyasszony szüleinek a házába, ahol azután éppen olyan lakodalmi vacsora és mulatság következett, mint a völegényes házban, csak néhány mozzanat maradt el, tekintve, hogy az ifjú pár a völegényes ház lakodalmán voltjelen. A lagzis konyhát az udvarban állították fel. Egy sátort vagy egy színfélét készítettek. Abban volt a sparhét, a tálas, asztal, lóca és a főzéshez minden felszerelés, kellék. A lakodalmi ételekhez a részt vevő családok is hozzájárultak. Általános gyakorlat volt, hogy minden családból egy szakajtó vagy egy tál gyúrnivaló lisztet, tíz tojást és egy tyúkot vittek a lakodalmas ház konyhájára, amiből a lakodalom előtti napon csigatésztát készítettek. Az ajándékokat a lakodalmi konyhára a meghívott család gazdaasszonya vitte. Ünnepi ruhába öltözött. Egy kivarrott kendőbe egy szakajtót vagy tálat kötött. Abba belekötötte a gyúrnivaló lisztet. A lisztbe belerakta a tojásokat. A kendőt felül összecsomózta. Egyik kezében azt fogta, a tyúkot a hóna alá vette, s a lakodalmat megelőző szombaton vagy vasárnap elvitte a lakodalmas házhoz. A lakodalomra rendszerint disznót öltek. A vagyonosabb gazdák borjút vágtak. Az állatokat szombaton, illetőleg vasárnap dolgozták fel és készítették elő a lakodalmi konyhán. A lakodalmi ételek közül mindent, amit lehetett, előre elkészítették. A kalácsokat - fonott kalácsot, kőtt túrós, lekváros és mákos kalácsot - a kemencében megsütötték. A vendég családok is vittek lagzis süteményt, régen pampuskát (fánk) vagy herőcét (csöröge). Az utóbbi másfél-két évtizedben cukrászdái süteményt és tortát visznek a lakodalmi asztalra. A lakodalmi italt a lagzi előtti héten megvásárolták. A Turóc-völgyi falvakban a spiritusz néven ismert szeszt vették és két rész vízzel hígították, cukorral vagy mézzel édesítették. A lakodalmi konyhán a főzést a lagzis gazdaasszony irányította. Ezt a személyt a vőlegény, illetőleg a menyasszony anyja kérte fel erre a feladatra. A lagzis gazdaasszonyi funkciót rendszerint rokon nő töltötte be. A munkáját idősebb asszonyok segítették. Minden faluban volt olyan hivatásosnak tekinthető szakácsasszony is, aki nagy tapasztalattal és jártassággal rendelkezett a lakodalmi ételek készítésében. Gyakran őt hívták a gazdaasszonyi tisztre, amelyért bizonyos juttatásban részesült. A vőlegény és a menyasszony házát a lakodalom előtti hetekben előkészítették a lagzira. Az egyik legfontosabb tennivaló, amit legkorábban elvégeztek, a meszelés volt. A lakóházat belülről, de ha szükséges volt, kívülről is friss mésszel átmeszelték. A lakodalom előtti napokban a házat a vendégek fogadásához, a vacsorához átalakították. A nagyobb bútorokat a szobából kirakták, csak a képeket hagyták a falon. A fal mellett körben - a bejárati részt kihagyva - lócákat és asztalokat helyeztek el. A szegényebb házaknál maguk készítettek deszkából ideiglenes ülőkét, illetőleg asztalt a lakodalmi vacsorához. Szokásban volt az is, hogy a szomszédoktól, rokonoktól kértek asztalokat és székeket, lócákat. Az asztalokat fehér abrosszal leterítették, nyáron kerti virágokkal, télen téli zölddel díszítették. Lakodalmi konyha A lakodalmas ház és az ünnepi asztal