Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK

királynak. Úgy is volt. Elindult Budára, nyakában a báránykákkal. A kapuban útját állja a strázsa. - Hova, hova, öreg? - A felséges királyhoz volna utam. - Nem úgy van az! Hát aztán mit akarsz te a ki­rálytól? - Ezt a két báránykát hozom ajándékba. - No, jó, mehetsz, de csak akkor, ha megkapom a felét, amit a királytól kapsz. A juhász megígérte. Ahogy megy beljebb, még volt két kapu. Azonmód úgy járt, mint az elsőnél. Megígérte, hogy megkapják a fele ajándékot. No, aztán bekerült a királyhoz. Elibe tette a két báránykát. A király örült a kis állatoknak. Jól esett neki, hogy szeretik, még a szegények is kedvesked­nek neki. Kérdi az öreg juhászt, hogy mit kíván cserébe. - Semmi mást, felséges királyom, csak száz bot­ütést. Elámul a király. Méghogy botoztassalak meg, mi­kor te nekem ajándékot adsz?! - Ezt kívánom, uram, királyom. Nem volt mit tenni, a király megparancsolta, hogy a juhász kapja meg az ajándékot. Igenám, de akkor a juhász bevallotta, hogy az ajándékot ő odaígérte a strázsáknak. Úgyhogy az nem őt illeti. így azután mind a három strázsát deresre húzták, és megkapták a maguk porcióját. A király pedig amikor megtudta hogy történt a dolog, a strázsákat elcsapatta, a juhásznak pedig adott egy tarisznya aranyat. (Mikolcsány, Murány-völgy) Szántóverseny az urakkal Egy múlt századi feljegyzés szerint Mátyás király az urak megleckéztetésére szántóversenyt rendezett Gömörben. Ráhón „A régi várkastély egykor a Jákóffy család birtoka volt, s a köznép közt elterjedt rege szerint Mátyás király itt szokott megszállni, valahányszor az uralkodói gondok felejtése végett e vidékre jött vadászni. A földmívelő nép között az igazságos és leereszkedő király emléke még ma is él. A ráhói, várgedei, s ajnácskői lakosok között élő szóhagyomány szerint itt történt volna azon emléke­zetes esemény, hogy a jobbágyaikkal embertelenül bánt földesurakat a király szántóversenyre szólította fel, mely alkalommal az urakkal együtt ö maga is tartotta az eke szarvát, és tanulságos leckét adott a földmívelés nehéz munkájáról a földesuraknak, kik lelkendezve dűltek ki mellette a szokatlan fáradtság­tól." Mátyás király Jenében 1. Mátyás király egyik hadnagyát Jéney Péternek hittak. Gömörbe való volt, Jenébe. Egyszer meghívta a királyt, látogassa meg a faluját. A király elfogadta a meghívást. Amikor Gömörben járt, Harmacról a cikóházi völgyön keresztül lóháton ment át Jenébe. A Házhely pusztai dombon a király lova egy nyúltól

Next

/
Oldalképek
Tartalom