Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK
megijedt és megugrott. Erre a király nem számított. Kiesett a nyeregből. Homlokával bukott a földre. Nem lett semmi baja. Ezt a földet azóta Mátyás homlokának hívják. Jénei Péter nőtlen ember volt. A vendégséget úgy tudta megtartani, hogy Rimaszécsből, a gazdag Széchy Máriától kért kölcsön márványasztalt, abroszt, meg evő-ivóedényeket. Egy darab földet adott értük zálogba. A lakomát a jénei határban, egy szép völgyben tartották. A király vidáman mulatott. Megtetszett neki az abrosz, amivel a márványasztal le volt terítve. A hűséges hadnagy, hogy örömet szerezzen a királynak, odaajándékozta az abroszt. Azóta annak a helynek, ahol Mátyás király a nevezetes abroszról lakomázott Abroszka-völgy a neve mind a mai napig. Jenéből ment azután Mátyás király Sajógömörbe, ahol a szőlőhegyen megkapáltatta az urakat. (Jéne, Rima-völgy) 2. Jénei Péter nőtlen katonaember volt. Nagy fogadást rendezett Mátyás királynak. Egy bizonyos földterületét zálogba adta a Rimaszécsben uralkodó Széchy Máriának abroszokért és a hozzávaló evő- és ivóedényekért. Délelőtt a király vadászaton vett részt, mert akkor még nagy erdőségek övezték a községet. Gazdag volt a zsákmány, amiből nagy lakomát csaptak. Az ebéd egy erre a célra készített - szekerekkel összehordott - dombnak a tetején volt. Ezt a dombot a Jéney család hét úrbéri faluja hordta össze. Itt volt megterítve a márványasztal arany- és ezüstedényekkel. A felszolgálást a két fiatalabb testvér, István és János látták el. Mátyás királynak jó kedve kerekedett az akkor még a jénei szőlőkben termett tüzes boroktól. Ebéd után Jéney Pétertől kérte, hogy adja neki azt az abroszt emlékül, amivel az asztal meg volt terítve, mert neki az nagyon megtetszett. Jéney Péter örömmel teljesítette a király kérését. Mátyás király az inasával összecsomagoltatta az abroszt. Azóta azt az egész völgyet Abroszkának hívják a mai napig is. Azt a dombot pedig, ahol az ebéd volt, Gombiénak nevezték el. így került az abroszért az egész völgy a Széchy Mária tulajdonába, ő pedig Sajószentpéterről a Sáfrány családot hozta ide úrbéri birtokosoknak. (Jéne, Rima-völgy) 3. Egy múlt század közepén feljegyzett monda szerint Jéne vidékén „vadászott egykor Mátyás király. A vadászatot szokás szerint vadászlakoma követte, melyet Jeney, Gömör megye akkori alispánja rendezett, hogy királyi vendégét illően megvendégelhesse, ez ünnepélyhez fényes készületeket tett, és e végre a vidék minden nevezetességét összehordani igyekezett. A többi közt a szomszéd rimaszécsi dynastától, Széchy Györgytől is elkérte kölcsön ennek híres, arannyal hímzett abroszát, hogy azt fölterítse a királyi asztalra, mely a jenéi határban egy halomra fölállítva és díszesen fölszerelve várta a vadászó királyt. Lakoma közben az udvarias király figyelmét nem kerülte el a pompás abrosz sem, és azt megdicsérni el nem feledé. Szerfölött örült ennek Jeney, s örömében, nem törődve azzal, hogy az abrosz nem sajátja, s a királynak kedveskedni akarván, azt a király poggyásza közt Budára küldé. A vadászat már rég elmúlt, és Széchy még sem kapta haza abroszát; felszólítá tehát Jeneyt, hogy küldené azt már vissza. De ez sikertelen volt. Végre tehát Széchy az abrosz végett Jeneyt pörbe idézte, melyet szerencsésen meg is nyert és ekképpen Jeneytől az abrosz ára fejében birtokának éppen azon része, hol a királyi lakoma volt, végrehajtás útján Széchynek átadatott. És azóta az érdekelt halom Abroszka nevet visel." (Jéne, Rima-völgy) 4. A múlt században (1864) Jéne községnek az országos Helynévtár részére küldött jelentésében olvasható: Jéne: „Mátyás király uralkodásakor már egzisztált, miután Mátyás király uralkodásakor országolt A'
