Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

kínálnak, el kell vállalnunk. Nem a mi akaratunk szerint történnek a dolgok, hanem a körülmények parancsolnak. Úrtól, bolondtól mindent fel kell venni Nem kell vitába szállni se úrral, se bolonddal. Az úrnak mindig igaza volt és van, a bolond pedig nem tudja, mit beszél, fölösleges tehát vele tárgyalni. Az úr és a bolond bármit is mond, legcélszerűbb a hallgatás. Nem jó az urakkal egy tálból cseresznyét enni A szegény ember legyen óvatos a gazdagokkal. Nem tudhatjuk, hogy ha barátságot mutatnak, őszin­te-e az, vagy csupán színlelés és végül rájövünk arra, hogy kihasználtak bennünket. Le is út, fel is út Annak mondjuk, akire nagyon megneheztelünk. Ezzel a mondással tudatjuk vele, hogy nem akarjuk többé látni, s egyszersmind fölszólítjuk, hogy távoz­zon, menjen oda, ahová akar. Egy úton járnak Az azonos felfogású, egy közös célért dolgozó emberekről mondjuk. Nem mennék vele egy úton Nem megbízható személy az, akiről ezt mondjuk. Közös feladatba nem kezdenénk vele, mert nem azo­nos a felfogásunk, a gondolkodásunk és a célunk. Másrészről ez a mondás vonatkozik a tényleges me­nésre is. Az illető olyan rosszhírű alak, akivel nem lenne tanácsos kettesben lenni. Kiadta az útját Fölmondott neki, elküldte, távozásra szólította fel. Lásd: Le is út, fel is út! Járt utat a járatlanért el ne hagyj! Mondhatjuk a valóságos úttal kapcsolatban: azon az úton kell menni gyalog vagy járművel, amelyiken már jártunk, amelyet ismerünk, mert így az eltéve­déstől, a rossz iránytól mentve vagyunk. Más vonat­kozásban is elhangozhat. Bármit cselekszünk, ne térjünk el a már jól bevált gyakorlattól, mert lehetsé­ges, hogy a célunkat nem érjük el. Legjobb az egyenes út Tanításképen mondjuk a gyerekeinknek. Legye­nek mindig tisztességesek, becsületesek, szóljanak mindig nyíltan, őszintén, ne keveredjenek kétes ügyekbe vagy törvénytelen dolgokba. Keskeny neki az utca A részegen, dülöngve járó emberről mondják, pl. Pista bácsinak már megint keskeny az utca -, azaz ismét berúgott, keresztbe-kasba, egyik oldalról a másikra megy az utcán. Jössz te még az én utcámba! Megbántást, sértődöttséget és egyúttal fenyegetést jelentő mondás. Akinek mondjuk, megbocsáthatatlan cselekedetet tett ellenünk s lesz arra alkalom, hogy bosszút álljunk a bennünket ért sérelem miatt. Szelí­debb esetben azt fejezi ki, az illető kerülhet még olyan helyzetbe, hogy ránk szorul és hozzánk fordul segítségért (vö. Ami késik, nem múlik; Kölcsönkenyér visszajár). Útilaput kötök a sarkadra Annak mondjuk, aki felbosszant bennünket, mert nem megfelelő a magatartása (pl. a rosszalkodó gye­reknek), vagy nem megfelelően végzi a munkáját. Ebben a mondásban figyelmeztetés rejlik: ha nem változol meg, nem viselkedsz rendesen, nem végzed a munkád becsületesen, akkor kiadom az utadat, elküldelek, le is út, fel is út. Az utolsókat rúgja Durva kifejezése annak, hogy az illető haldoklik, hamarosan meghal. Kérdésre adott válaszként hang­zik el. Az ilyen példákban a kérdező és a válaszadó számára is többnyire közömbös személyről van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom