Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

ménytelen, bukás, csalódás lesz a vége: anyagilag károsodunk, erkölcsileg megszégyenülünk. Ez a mondás az ajánlat visszautasítását fejezi ki. Hallgat, mint szar a fűben Annak a gyereknek mondják, aki rossz fát tett a tűzre, kisebb kárt okozott, de nem meri bevallani. Ha a szülő kérdésére nem válaszol, az így szól hozzá: Mért hallgatsz úgy, mint szar a fűben? Felnőttel kapcsolatban is elhangozhat. Elítélően szólunk róla a velünk történt ügy elbeszélése kapcsán. Az illető az eseménynél jelen volt, de amikor tisztázni kellett volna a dolgot, nem szólalt meg, inkább hallgatott, mint szar a fűben. Ebben a mondásban az ilyen emberrel szembeni megvetésünk is kifejeződik. Megenné a saját szarát is Azt az embert, aki takarékos, mindenki becsüli, de arról, aki fösvény, zsugori mindenki elítélően nyilatkozik. Ez a mondás róla rendkívül megalázó, megszégyenítő. Nem ér egy kalap szart se Ezzel olyan dologról - többnyire tárgyról - nyilvánítunk véleményt, amely teljesen értéktelen, semmire se való, használhatatlan, de olyan személyre is vonatkoztatható, aki a legegyszerűbb feladat elvégzésére is alkalmatlan, a legegyszerűbb dolgot sem tudja ellátni. Szaros pennával se érné fel az orrát Elítélő kifejezés. A kevély, nagyképű, gőgös, magát mindenkinél különb embernek tartó személyről mondjuk. Különösen dühösen, bosszankodva beszélünk arról, aki közösségi együttlét alkalmával olyan magatartást tanúsít, amellyel ellenszenvet vált ki, s emiatt gyakran megpirongatjuk rokonunkat, barátunkat is, pl.: Olyan kevély vagy Jani, hogy szaros pennával (vagy csizmáival) se érnénk fel az orrodat. Aki szart akar enni, kanalat tartson hozzá Varnay György nagygazda ember mondta mindig, ha kértek töle valamit kölcsön (valamilyen szerszámot, villát, gereblyét, vetőgépet, hendergőt stb.), nem adta oda, a kérésére ezt válaszolta. Mondták ezt más rátarti emberek is. Durva gúnyolódás volt, rendszerint sértődéssel járt. A mondás értelme az, hogy ne kérjen senki kölcsön, a munkájához mindenki szerezze be a szükséges eszközöket. Nem kell a szart piszkálni, mert büdösebb lesz Tanácsul hangzik el. Annak az embernek mondják, aki olyan ügybe keveredett, amelyről jobb ha hallgat, mert annak a bolygatása kellemetlenül végződhet számára. Szarból nem lehet várat építeni A semmiből semmi lesz. Annak mondjuk, aki anyagi feltételek nélkül jelentős feladat elvégzésre vállalkozik. A társai, barátai, idősebbek ezzel a mondással figyelmeztetik, hogy ne tűzzön maga elé olyan célt, amihez nem rendelkezik megfelelő háttérrel, mert a terve, elképzelése nem valósul meg. Nem viszi el szárazon Fenyegetőleg hangzik el. Azt fejezzük ki a mondással, hogy azt, aki ellenünk vétett, kárt okozott nekünk, a becsületünkbe gázolt, amikor lehetőségünk nyílik rá, előbb-utóbb a magunk módján megbüntetjük, bosszút állunk az elkövetett sérelemért (vö. Kölcsön kenyér visszajár; Jön még a kutyára dér; Fogat fogért; Szeget szeggel; Szemet szemért, fogat fogért. O. Nagy: 427.). Csörög a szarka, vendég jön A régi öregek úgy tartották, hogy ha a szarka berepül az udvarra és ide-oda röpködve hallatja a hangját, azaz csörög, azzal azt jelzi, hogy váratlan vendég érkezik. Csörög, mint a szarka Arról mondjuk, aki folyton karattyol, be nem áll a szája, többnyire értelmetlenül összevissza fecseg. Ha az illető közeli ismerős, családtag, gyermek, így szólunk rá figyelmeztetőleg, ami kissé bántóan hangzik: Ne csörögj már, mint a szarka. Másnak mondani udvariatlan, sőt sértő lenne. Tarkabarka, mint a tarkabarka szarka farka Játékos gyermekmondóka. Az édesanya mondja a kisgyermeknek, és együtt gyorsan ismételgetik. A