Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

gyermek eltéveszti, „beletörik" a nyelve és ezen jót kacagnak. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka Az olyan emberről mondjuk, akinek a képességét felülmúló tervei vannak, aki anyagi lehetőségeihez képest nagy feladatot vállal, aki többet akar, mint amit el bír végezni. Ebben a mondásban benne rejlik, hogy mi már látjuk, az illető befuccsol, a dolgai nem teljesülnek. Ezzel sajnálkozásunk és elítélő véleményünk egyaránt kifejeződik. Eltalálta szarva közt a tőgyit Arról mondjuk, aki elhibázta a dolgát, úgy vélte, hogy helyesen cselekszik, jó az elképzelése, a szóban forgó kérdésben jó a válasza, azonban éppen ellenkezőleg, súlyosan tévedett. Letörték a szarvát Kárörvendően és megnyugvással hangzik el a hőzöngő, nagyképű, a magát túlértékelő, rátarti, másokat lenéző személyről, aki emberére talált, aki beolvasott neki, azaz, megszégyenítette a közösség előtt (vö. O. Nagy: 430.). Üssünk a szeg fejére! Gyakran mondjuk, ha egy dolog végzéséről, intézéséről beszélünk: ne késlekedjünk, kezdjünk hozzá máris, mindenben egyetértünk, tehát nyomban csinálhatjuk, amit elterveztünk. Kibújt a szeg a zsákból Kiderült az igazság. Ideig-óráig el lehet titkolni dolgokat, el lehet palástolni ügyeket, de előbb-utóbb rájövünk arra, hogy mi az igazság, az illető személy vagy személyek miben mesterkedtek, mit takargattak, mit lepleztek előttünk. Szeget ver a koporsójába Panaszkodva mondja az, akinek az életét rendszerint hozzá közel álló, vagy vele munkakapcsolatban lévő személy - családtagja, felettese - szinte naponként megkeseríti, szomorúságot, bánatot, keserűséget okoz neki. Lehet az főnök, aki mindenben hibát talál, de lehet pl. dologtalan, munkakerülő, részeges családtag, így fakad ki bánatában, pl.: Nagyon szomorú vagyok Bálint miatt, nap mint nap szeget ver a koporsómba. Szeget szeggel Figyelmeztetőleg mondjuk: a rajtunk esett sérelmet nem felejtjük el. Ha te úgy bánsz velem, ha megtagadod kérésemet, nem segítesz akkor, amikor bajban vagyok, akkor én is úgy cselekszem, viselkedek veled (vö. Kölcsön kenyér visszajár; Nem viszi el szárazon; Jön még a kutyára dér; Fogat fogért). Mint szegény legény gazdag városban Ha megkérdezi egyik barát a másiktól, hogy érzi magát, tréfásan ezt válaszolja, amivel azt akarja kifejezni, jelenleg nem valami jól, mert téblábol, nincs se pénze, se munkája. Szegények vagyunk, de jól élünk Többnyire tréfásan hangzik el. Leginkább baráti összejövetel alkalmával, evés-ivás, mulatozás közben mondja a házigazda a vendégeinek: Egyetek, igyatok, érezzétek jól magatokat, hiába vagyunk szegények, de azért jól élünk. Szegénynek a szerencséje is szegény Gyakran előfordul, hogy a szegény sorsú embernek még akkor sem sikerülnek a dolgai, amikor szinte már majdnem biztosra vehető, hogy eléri a célját, de váratlan esemény megakadályozza abban, a szerencse elpártol tőle. A szegény is ember! Figyelmeztetőleg mondják a becsületes, jóakaratú emberek azoknak, akik megalázóan bánnak a nálunk alacsonyabb sorban, társadalmilag más közegben élőkkel. A mondás azt fejezi ki, hogy a szegény éppen olyan ember, mint mi, éppen olyan tisztelet illeti meg, mint bennünket! A szegénynek meghalni is bajos A mondás azt fejezi ki, hogy a temetési költségek előteremtése a szegény családoknak nagy gondot