Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Egy szalmaszálat se tesz keresztbe Ezzel a mondással olyan személyre - többnyire családtagra - panaszkodunk, aki munkakerülő, nem dolgozik, semmilyen otthoni tevékenységben nem vesz részt, nem segít, csak henyél, lustálkodik (vö. Elmenne a munka temetésére). Szalmaláng hamar ellobban Előfordul, hogy nagy lelkesedéssel fogunk valamilyen munkához, nagyszerű lehetőséget látunk valamilyen ügyben, tervben; úgy véljük, hogy előnyös lesz számunkra, jelentős nyereségre teszünk szert, de hamarosan kiderül, hogy a cél eléréséhez sok mindenre szükség van, keményen kell küzdeni, erősen kell dolgozni, az egészet nem így képzeltük el, akkor a lelkesedésünk olyan gyorsan elmúlik, mint amilyen gyorsan kezdődött. Áll, mint szamár a hegyen Rendszerint így hangzik el: Ne állj itt, mint szamár a hegyen! Ezzel rászólunk arra, aki minden cél nélkül tartózkodik ott, ahol mi a munkánkat végezzük és csak néz, bámul. A mondással ténykedésre, munkára is felszólíthatjuk, pl.: Ne állj itt, mint a szamár, itt ez az ásó, fogj csak te is hozzá az ásáshoz (vö. Tátja a száját; All, mint egy rakás szerencsétlenség). Csökönyös, mint a szamár Az illetővel nem boldogulunk, nem tudjuk meggyőzni, megy a maga feje után, semmilyen érvet nem fogad el, konokul kitart a maga nézete, véleménye, álláspontja mellett. I-á nagy szamár, mégis iskolába jár Ezzel a gyermekek csúfolják, hergelik egymást. Eltűnt, mint szürke szamár a ködben Lásd: Eltűnt mint Petőfi a ködben. A szamár is okos néha Ezt sokszor saját magára is mondja az, aki ugyan nem tartja magát okosnak, de el tudná intézni, amit akar, amit szeretne elérni. Bőg, mint a vadszamár Az éktelenül, artikulálatlan hangon síró, ordító gyerekkel kapcsolatban hangzik el. Az apa különösen haragszik, ha a gyermek sír, a feleségéhez szól dühösen, pl.: Mért bőg úgy a gyerek, mint a vadszamár! (vö. Ordít, mint a sakál). Tudatlan, mint a szamár Megszégyenítő mondás. Akiről így nyilatkoznak, azt nagyon butának, tájékozatlannak, egyértelműen butának tartjuk. Bőg a szamár eső lesz, ha jobban bőg még több lesz A síró gyerekeket szokták ezekkel a szavakkal csúfolni a társai. Az anya is mondhatja tréfásan a gyermekének, remélve, hogy elszégyelli magát és abbahagyja a sírást. Szamárbőgés nem hallatszik az égig Arról az emberről mondjuk, akit nem becsülünk, akinek a szavára nem adunk, akiről tudjuk, hogy hazudik, vádaskodik, lelkiismeret-furdalás nélkül rágalmaz. Az ilyen személlyel nem kell törődni, bármit is mond, az ő szavának senki se ad hitelt. Aki nem szánt, gazt arat Példázatul, tanításul, intelmül mondjuk: végezzük pontosan a feladatunkat, dolgozzunk becsületesen, ellenkezőleg nem lesz jövedelmünk, akár koldusbotra juthatunk. Egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér, három szántás három kenyér A földműves emberek körében hangzik el, az értelme az, hogy a földet alaposan meg kell művelni, minden tekintetben jól kell előkészíteni ahhoz, hogy jó termésünk legyen (vö. Ki mint vet, úgy arat). Nem ettem szappant Nem vagyunk olyan buták, ostobák, hogy olyasmibe menjünk bele, amiről előre látható, hogy ered-