Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
azt sohasem teszi úgy, hogy másokat önérzetükben megbántson. Nyelvére veszi Attól a személytől tartózkodunk, akiről az a vélemény, hogy hajlamos a pletykálásra. Vele szemben óvatosságra intünk, mondván, hogy az illető könnyen a nyelvére vehet, azaz olyasmiket mondhat velünk kapcsolatban, ami nem felel meg a valóságnak, illetőleg olyan dolgainkról tájékoztat másokat, amit nem szeretnénk nyilvánosságra hozni. Vigyázz a nyelvedre! Figyelmeztetésül mondjuk annak, akinek olyasmit hozunk a tudomására, amit nem szeretnénk, ha másoknak elmondana. A mondással azt fejezzük ki, hogy tartson titkot, ne beszéljen a dologról, el ne szólja magát. Elhangozhat más összefüggésben is. A nyelvelő, feleselő, csúnya szavakat mondó gyermekre, családtagra ripakodunk így rá. A nyelvét köszörüli Abban az esetben hangzik el, ha tudjuk, hogy ismerősünk, barátunk, munkahelyi kollégánk arra készül, hogy ellenfelének, haragosának, főnökének jól beolvasson, keményen megmondja a véleményét, szemébe mondja a hibáit. Felvágták a nyelvét Arról hangzik el, aki nem válogatja meg a szavait, többnyire tiszteletlenül, hetykén beszél, replikázik, felesel. Különösen vitatkozáskor, veszekedéskor tűnik ki, hogy milyen nagy szája van, olyanokat mond, amitől a jelenlévők megdöbbennek, ha igaza van, elismerőleg, ha sértegeti a másikat, elítélően mondják: Ennek a Rózsinak jól fel van vóigva a nyelve. Mindenbe belenyújtja a nyelvét Megrovóan, elítélően hangzik el az olyan személyről, aki olyan dolgokba, ügyekbe is beleavatkozik, ami nem rá tartozik. Az ilyen személy kotnyeleskedéseivel zavarja a témáról beszélgetőket, beleszólásaival eltereli a figyelmet, kellemetlenséget idézhet elő. Ezt az illetőről akkor is mondhatjuk, ha az érintettek háta mögött vitatkozik olyan dologról, amihez neki semmi köze nincsen. Nyeregben van Az ilyen személy anyagilag is, erkölcsileg is megnyugtató, stabil pozícióban van. Úgy érzi, hogy állása, gazdagsága alapján semmiféle problémája nem lehet, hatalma révén biztonságban van. Nem lehet egy seggel két nyeregben ülni Annak mondják, aki egyszerre két dolgot is magára vállal, két feladatnak igyekszik megfelelni, de a kívülálló kételkedik ennek az elvégzésében. Ezzel a mondással óvatosságra intik az embert, mintegy lebeszélik a vállalásáról. A sikertelenség okán is elhangzik. Ilyenkor tanulságul mondják az illetőnek. Ráteszi a nyerget Arról mondjuk, aki valakivel szemben elhatározza, hogy valamilyen sérelmét megbosszulja, megtorolja. Alkalmas időpontot, helyszínt választ arra, hogy föléje kerüljön. Ez nem tettlegességet, fizikai bántalmazást jelent, hanem különböző módon való zaklatást, piszkálást, ami ellen az illető semmit nem tud tenni. Nyilat húz Az elosztásnál alkalmazott eljárás. Régen a földosztásnál, termeivények stb. egymásközti igazságos felmérése, elosztása sorsolással történt, amit nyílhúzásnak neveztek az egykori elosztásra kerülő földsáv, a nyilas fogalom után. A nyomorúság megtanít imádkozni Ha az ember nehéz helyzetbe kerül, anyagilag rosszul áll, nem sikerült a termelés, súlyos károkat okozott az aszály, az árvíz, a család elszegényedett, akkor bizony a reménység az imádkozásban van. A jómódban kevésbé gondolunk az Istenre, de ha bajban vagyunk, mindjárt az Istenhez fordulunk. Fut, mint a nyúl A fürge, a folyton lótó-futó emberről mondjuk. A mondás azt jelenti, hogy az ilyen személy másoknál jobban, gyorsabban halad, szinte úgy fut, mint a nyúl.
