Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Mézesmázos Az olyan személyről mondjuk, aki feltűnően szí­vélyes, kedves, szinte alázatos magatartást tanúsít. Az ilyen személyről többnyire nem tudható, hogy termé­szetesen viselkedik-e, vagy csak pózol, esetleg a hízelgésével valamilyen cél elérésére törekszik. Meztelen, mint a kisujjam A nagyon szegény, nincstelen emberről mondjuk. Szánakozóan hangzik el az ilyen emberről való be­szélgetés kapcsán. A szegénységét, a nyomorúságos helyzetét ez a mondás jól kifejezi. Úgy tudja, mint a miatyánkot Dicsérőleg mondjuk arról a gyerekről, aki kitűnő tanuló, a leckéjét mindig hibátlanul tudja. Mondhat­juk ezt az iskolai tanulmányoktól függetlenül is, és nem csak diákokkal kapcsolatban. Idősebb emberről is lehetett hallani, hogy hosszú verseket mondott teljesen hibátlanul, folyékonyan, amivel meglepte a hallgatóságot. Róla való beszélgetéskor mondják, pl.: Fazekas Feri bácsi úgy tudja a János vitézt, mint a miatyánkot. Az a mienk, amit megeszünk Többnyire vendégségben hangzik el. A házigazda ezzel a mondással buzdítja az étel és ital fogyasztásá­ra a vendégeit. Kivitték a Szent Mihály lován Ha olyan ember iránt érdeklődnek, aki meghalt és már el is temették, ezzel a mondással is tudathatjuk az érdeklődővel a szomorú eseményt: Szegény Pista bácsit már egy fél éve kivitték a Szent Mihály lován. (A népnyelvben Szent Mihály lovának neveznek egy fából készült eszközt, amelyre a koporsót ráhelyezik és annak segítségével viszik ki a halottat a temetőbe.) Mihály-nap után harapófogóval se lehet a füvet kihúzni Mihály napja szeptember 29-én van, a vegetáció téli pihenőre készül, a fű növése is megáll. Az állato­kat a legelőről lassanként be lehet terelni az istállóba. Ezzel a mondással az állattartó gazdák, a földműve­sekjelezték, hogy Mihály napot követően fordulat áll be a természetben, és a gazdasági tevékenységben egyaránt. Mihály-nap után akármerről fúj a szél, hideg az Mihály-nap után (szeptember 29.) az időjárás megváltozik, hűvösebb, hidegebb napok következnek (vö. Mihály-nap után harapófogóval se lehet a füvet kihúzni). Mindent lehet, csak akarni kell Annak mondjuk - többnyire családon belül -, aki kételkedik abban, hogy bizonyos munkát, dolgot el tud végezni, hogy van-e rá képessége, ereje, kitartása. Ezzel a mondással - nyugtatásul és biztatásul - azt akarjuk kifejezni, hogy nyugodtan, bátran hozzá kell fogni a dolgok, ügyek intézéséhez, nem lehet olyan feladat, amit eredményesen meg ne lehetne oldani, elvégezni, csak erős akarat kell hozzá. Minden úgy van jól, ahogy van A mindenbe belenyugvó ember mondja. Az ilyen személy nem törődik azzal, hogy mi történik körü­lötte, hogy változtatni, javítani lehetne a társadalmi, gazdasági helyzeten, a saját életkörülményein, szá­mára minden úgy jó, ahogy van. Nem jó mindent tudni A mondás nem a műveltségbeli, szakmabeli tu­dásra vonatkozik. Vannak olyan dolgok, amikről nem érdemes tudomást szerezni, mert gondot, bajt, prob­lémát jelenthet. Előfordulhat, hogy kíváncsiskodá­sunk révén tudomást szerzünk, pl. valamilyen bűn­tényről, családi viszályokról stb., beidézhetnek a bíróságra, kérdőre vonhatnak stb. Az ilyen dolgokat kerüljük el, a mondásban ez a tanács, intés rejlik. Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka Általánosan ismert mondás az olyan személyről, akihez szólnak, akit kérdeznek, de csak hallgat, nem válaszol, néz az emberre, mintha megsüketült és megnémult volna, csak a szemét mereszti, úgy pislog, mint a kocsonyába került béka Miskolcon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom