Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

barátai, ismerősei annyit isznak nála, amennyi jólesik, ezért azután szinte állandóan vannak nála, úgy járnak oda, mint a jó kútra, amelyből soha ki nem fogy az ingyen ital. Megfejné a kútágast is Az ilyen ember mindenből hasznot akar húzni. Arra törekszik, hogy minél több legyen a pénze. A leglehetetlenebb dologba is belefog, ha hasznot vél belőle. Nem riad vissza semmitől, csakhogy gyarapítsa a vagyonát. A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van Akkor hangzik el, ha egy embernek kitűnően megy a dolga, jó állása van, de azzal elégedetlen, zúgolódik, kritizál, még többre, jobb pozícióra vágyik. Ezzel a magatartásával ellenszenvet vált ki. A mondás elítélően hangzik el róla. A kutya is haragszik az orráért Figyelmeztetőleg mondjuk annak, aki illetéktelenül beleavatkozik, beleszól a dolgainkba, ügyeinkbe, ezért éppen úgy haragszunk, mint ahogy a kutya is haragszik az orráért, ha ráütnek. A kutya is oda szarik, ahol nagyobb a rakás Váratlan szerencse kapcsán hangzik el, ha olyan ember jut nagyobb pénzösszeghez, aki gazdag, bőséggel van mindene, pénze vagy vagyona: most a sokhoz jött a sok, a többhöz a még több. A kutya se ugatja meg A magányosan, az egyedül élő - többnyire - idős emberről mondják. Az ilyen személynek nem élnek a faluban gyermekei, rokonai, akik meglátogatnák, a szomszédok se törődnek vele, olyan, mintha nem is lenne, senki se vesz róla tudomást (vö. Se kutyája, se macskája; Úgy maradt, mint a kisujjam; Se ökre, se szamara). A kutya se enné meg A nagyon rossz, ehetetlen ételről mondják. Más összefüggésben akkor hangzik el, ha egy ember teljesen valótlan, hihetetlen dolgokat állít, valószínűtlen történeteket mond. Az ilyen személy beszédét fenntartással fogadják, nem hiszik el: „nem kapják be, nem eszik meg". A kutya se venné el a kezéből a kenyeret A mocskos, piszkos, tisztátalan asszonnyal kapcsolatban hangzik el. Mondhatják sértésként az egymással haragban lévő emberek. Ezzel azt fejezik ki, hogy a másik nem becsületes, nem tisztességes személy. A kutyát is kár kiverni A rendkívül rossz idő, a nagyon hideg tél jellemzéseként hangzik el beszélgetés közben, pl.: Olyan cudar idő van, hogy a kutyát is kár kiverni -, azaz nagyon hideg van, hideg szél fúj, jégeső esik stb. A kutya ugat, a karaván halad Gyakran előfordul, hogy munkánkat, tevékenységünket bírálat éri, akadályokat igyekeznek elénk gördíteni, szóval és cselekedettel is hátráltatni céljaink elérésében. Ha mindezt olyan ember teszi, akit nem becsülünk, nem tisztelünk, akit rangon alulinak tartunk, arról becsmérlőleg mondjuk ezt, amelyben benne rejlik, hogy tegyen és beszéljen bármit is az illető, mi haladunk a kitűzött célunk felé. A kutyának is jobb dolga van (volt) Régen a cselédek panaszkodtak így, ha rossz, goromba gazdánál dolgoztak, aki hajszolta őket; hajnaltól késő estig megállás nélkül gürcöltek, bérük alacsony, fizetésük kevés volt. Ilyen helyen még a kutyának is jobb dolga volt. Panaszként elhangzott olyan személy szájából is, akinek egy családban rossz volt a helyzete. Ez rendszerint a vő vei, vagy a menynyel kapcsolatban fordult elő. Sok helyen a vőnek ment - alacsonyabb rangú - férfit az após és az anyós szinte cselédszámba vette, gyakori megaláztatásban volt része. Róla beszéltek így, illetőleg a helyzetét ezzel a mondással fejezte ki mások előtt. Gyakran a menynek is hasonló sorsa volt. A kutyának sem jó az első fia Ha olyan dolgot csinálunk, amivel korábban még nem próbálkoztunk és nem sikerül, akkor mondjuk