Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
Ha kalács nincs, a kenyér is jó A szegény emberek körében hangzott el gyakran. De a jobb módúak is mondták, ha hirtelen gazdasági nehézségeik támadtak. A mondással azt fejezték ki, hogy örüljünk annak, ami van, ha nehezebb is a helyzet, de megélünk, még nincs nagy ok a panaszra. A kalapja mellé tűzheti Az értéktelen, hasznavehetetlen, fölösleges dologgal kapcsolatban hangzik el. Rendszerint kisebb tárgyra, eszközre vonatkozik. Ha a vásárban, boltban vett cikkről otthon kiderül, hogy nem lehet használni, vagy rövid idő múltán elromlik, akkor mondják legyintve: No, ezt a kalapod mellé tűzheted. Egy kalap alá vesz Beszélgetés közben hangzik el akkor, amikor két vagy több személyről, családról esik szó. A beszélő a megnevezett személyekről azonos, egyező véleményt mond, függetlenül attól, hogy az illetők nem azonos jellemüek, nem azonos életvitelűek, nem egyformán dolgoznak. Az elhangzó vélemény rendszerint elmarasztaló. Ezt a beszélő arra is vonatkoztatja, aki az illető barátja, családtagja, azaz azonos ítéletet mond róluk: egy kalap alá veszi őket. Egy kalap szilvát se ér A régi időkben a parasztgazdaságokban - kertben, szőlőhegyen - a szilvafa a leggyakoribb gyümölcsfa volt, mindig bőséges termést adott, s ezért jelentősebb értéket nem képviselt. A jelentéktelen, hasznavehetetlen, azaz értéktelen dolgokra, tárgyra, rosszul elvégzett munkára mondták. Nem ér ez komám, egy kalap szilvát se! (vö. Nem ér egy kalap szart se). Kalap alól beszél Arról mondják, aki nem adja meg a tiszteletet embertársainak, magát többre tartja, fellengzősen, öntelten beszél. Nem teszi (tűzi) a kalapjához Ha valaki szégyellni való dolgot müveit, pl. berúgott, káromkodott, rosszul végezte el a feladatát, és ezért jól megszidták, keményen megbírálták, „beolvastak" neki, - akkor hangzott el: No Gabo Jani, nem tűzi ezt a kalapjához. Le a kalappal előtte Az olyan emberrel kapcsolatban mondják, aki közmegbecsülést, tiszteletet érdemel. Elsősorban akkor hangzik el, ha a köz érdekében bátor tettet visz véghez, felemeli a szavát a közösség, a jó cél érdekében a hatóságoknál is. Megeszem a kalapom Bizonyításként, állításunk nyomatékosításaként mondjuk akkor, ha a másik fél nem akarja elhinni, hogy amit mondunk igaz lehet, megvalósulhat, megtörténhet. Erre a válasz is ez lehet: Hidd el, hogy így lesz, különben megeszem a kalapomat; Ha igaz lesz, megeszem a kalapomat. Nagy kalappal köszön A mindig udvarias emberről mondják. Az ilyen ember tiszteli, becsüli embertársait függetlenül attól, hogy milyen rangúak, egyformán megadja a tiszteletet mindenkinek. Ha egy emberrel valaki feltűnően jót cselekszik, akkor is mondhatják: Bene Janit Varga Péter megmentette a csődtől (kihúzta a bajból), most már nagy kalappal köszönhet neki. Tréfásan is elhangozhat, ha valamiben segítettünk a másiknak, pl. a kocsmában kifizettük a fogyasztását: No, most már nagy kalappal köszönhetsz nekem. Kinek milyen a kalapja, olyannal köszön Életvitelünkre, anyagi helyzetünkre, magatartásunkra vonatkozik. Amilyenek a körülményeink, úgy élünk, úgy cselekszünk, azt tudjuk nyújtani, amink van és amilyenek vagyunk. Eldobta a kalapácsnyelet Nagy hibát követett el, olyant mondott, tett, cselekedett, amivel túllőtt a célon. Rendszerint egyetlen eset kapcsán hangzik el. A mondásban benne rejlik, hogy a hiba javítható, máskor nem ismétlődik.