Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Hideg, mint a jég Az érzéketlen, szenvedély nélküli emberről mondják. Gyakran panaszként hangzik el, különösen a feleségről: Olyan az asszony, mint a jég -, azaz nem sokat ér a házasélet (vö. Káposztáié folyik az ereiben). Jégre viszik Arról mondják, akit olyan dologra beszélnek rá, aminek a kimenetele bizonytalan, kár érheti, elvesztheti a pénzét, vagyonát, bizonyos ügyekben a becsületét is. Ne menj a jégre, el nem esel, ne házasodj, boldog leszel Értelemszerű. Tréfás mondásként hangzik el. A lányhoz járó, udvarló, házasságra készülő legénynek mondják. Káromkodik, mint a jégeső A jégeső nem káromkodik, de akire mondják, istenkáromló szavakat mondó ember, olyan az istencsapás, mint a jégeső. Olyan, mint a jégverem A dermesztően hideg helyiségről mondjuk. Előfordul, hogy az érzéketlen, minden iránt közömbös emberről is elhangzik. Nőről is mondják becsmérlőleg (vö. Hideg, mint a jég). Jegyet vált Jegyben van Jegyben jár Udvarlással, eljegyzéssel, menyasszonnyal, vőlegénnyel kapcsolatos kifejezések. Pl.: Tóth Feri és Szűcs Piroska jegyet váltottak -, azaz a fiú vőlegény, a leány menyasszony lett. Amíg nem házasodnak össze jegyben járnak, jegyben vannak. Ha jó vagy, magadnak vagy jó Ha az ember becsületes, tisztességes, rendesen dolgozik, a családja és embertársai szeretik, megbecsülik. Jócselekedeteit, jótetteit az emberek hasonlókkal viszonozzák. A jó szülőt a gyermekei idős korában is szeretettel gondozzák, ápolják. Ha ma nem jó, hónap se jó Ehhez Hétben történet kapcsolódik: Halászi Józsefet a felesége Putnokra küldte a székbe húsért. Amikor hazaért, a felesége nézte a húst és azt mondta: Nem jó húst hoztál, hé! Nem tudtál jobb húst hozni! Az ember felkapta a húst, mert mérges lett, hogy mért nem jó az a hús, az ajtón kihajította a kutyának: Ne, tu, ne, ha ma nem jó, hónap se jó! Jóból is megárt a sok Mulatság, társasági összejövetel alkalmával mondjuk, ha már úgy látjuk, be kellene fejezni a szórakozást. így szólunk: Itt az idő, menjünk haza, eleget ettünk, ittunk, a jóból is megárt a sok. Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni Ha valamit nem tudunk pontosan, bizonytalanok vagyunk a dolgot illetően, inkább érdeklődjünk, kérdezzük, magyaráztassuk meg ismételten, hogy mi a feladat, hogyan és mit kell csinálni, mert egyébként előfordulhat, hogy hibázunk, tévedünk rossz munkát végzünk (vö. Kétszer mérj, egyszer vágj!). Jóllaktam vele Dühösen fakadunk ki így arra, akiből elegünk van, akivel nem vagyunk megelégedve, aki miatt állandóan bosszankodunk, mert nem jól végzi a feladatát, nem tanul, házsártos, részeges stb. Panaszként mondjuk és kifejezzük azt is, hogy mit akarunk, pl.: Otthagyom Józsit, jóllaktam már vele, folyton iszik, részegen jár haza. Perpatvar esetén az illető szemébe mondjuk: Elegem van már belőled, jóllaktam veled. Jól megjárta Ha valakivel valamilyen baj, szerencsétlenség történt, sajnálkozóan mondjuk az esetről való beszélgetés kapcsán. Keresve sem talál jobbat Családtag, rokon, barát, kommendáló asszony, így ajánlja a legényt a leány, a leányt a legény szüleinek.