Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Se holt, se eleven nem volt Arról mondják, aki valamilyen esemény hatására vagy hír hallatára annyira megijedt, hogy se holt, se eleven nem volt. A beszélő önmagával kapcsolatban is mondhatja. Olyasmit látott vagy olyan eseményben volt része, ami váratlanul történt, s az megrendítette, megdöbbentette: Amikor megláttam úgy megrémültem, hogy se holt se eleven nem voltam (vö. Vacog a foga; A haja szála is az égnek állt; Mintha hangyák futkos­nának rajta; Hideg rázta; Kővé dermedt; Sóbálvánnyá vált; Megállt bennem az ütő). Holtig él az ember Többnyire múlatás, szórakozás közben hangzik el, főleg férfiak szájából: Igyunk, mulassunk, úgyis hómig él az ember. Mondták a zsugori, gürcölő, va­gyonszerző, magától minden élvezetet megvonó em­berrel kapcsolatban is: Ugyan, mit kuporgat Boros Jóinos, a sírba nem viszi, úgyis csak hóttig él. Nem hólyag ez, hogy csak felfújjuk Ha az embert siettetik egy munka elvégzésében, így fakad ki, jelezve, hogy a kapott feladat jelentős, és idő kell az elvégzéséhez, nem lehet azt elkapkodni. Nincs a homlokára írva Előfordul, hogy valamilyen összejövetelen, kö­zösségi alkalmon az ember olyan személlyel találko­zik, aki rangban magasabb, de arról nem tudva nincs megkülönböztetett figyelemmel iránta, később meg­említik neki, tudja-e kivel beszélt, s arra válaszolja: Honnan tudtam volna, nincs a homlokára írva, hogy ő a putnoki jegyző. Egyszer hopp, másszor kopp Hol van, hol nincs. Gyakran figyelmeztetőleg hangzik el. Vigyázzunk, legyünk takarékosak, mert a variból könnyen lehet nincs. Nagy vendégeskedés, mulatozás után, amikor minden elfogyott, s hiányt éreznek, többnyire a gazdasszony fakad így ki, jelez­ve, hogy kár volt dőzsölni, egyszerre mindent me­genni, meginni (vö. O. Nagy: 51., 236.). Hoppon marad Elsősorban az olyan lánnyal kapcsolatban mond­ják, aki addig válogat a legények közül - hitegeti ezt is, azt is -, amíg végül egyik sem veszi feleségül (vö. Két szék közt a földre kerül). Olyan, mint egy hordó Az aránytalanul kövér, főleg a hasára hízott em­berrel kapcsolatban mondják, pl.: Pali bácsinak olyan a hasa, mint egy hordó. Üres hordó jobban kong Üres hordó nagy hangot ad A sokat beszélő, locsogó, fecsegő embert gyakran jellemzik így. Kevés tudás van a fejében, mégis lármá­zik, hangoskodik, beszél összevissza mindent. Csak hangja van, tartalma nincs, olyan mint az üres hordó (vö. Hetet, havat összehord; Se hossza, se vége). Hórihorgas A magas, sovány férfira, főleg a serdülőkorban lévő, a társainál szokatlanul magasabb vékony fiúra vagy lányra mondják: Tegnap láttam Gali Ferikét, olyan hórihorgas, még az apjánál is magasabb. Majd én megmutatom, hol lakik Horkai Csínytevés vagy egyéb miatt a gyermekét szidal­mazó apa fenyegető szólása. Csak egy faluban - Hét - ismeretes. Horkai nevü ember élt a falu külső településén. A szólás verésre vagy egyéb büntetésre irányul. Nem tudható, hogy ez a tartalom, hogyan kapcsolódott a nevezett személyhez. Horogra akadt A párválasztással kapcsolatban gyakran a szülők­nek, rokonoknak és barátoknak fontos szerepük volt. Ha egy leánynak olyan legényt szemeltek ki, akire sem maga, sem a családja nem gondolt, a lány roko­nai, családtagjai, barátai addig ügyeskedtek, míg végül a legényt sikerült rávenni, hogy a leányt felesé­gül vegye. Az ilyen eredményt a legény „beetetésé­vel", mindenféle ígérgetéssel, előnyök felsorolásával érték el, azaz a legény a csalétket úgy bekapta, mint a hal, s így horogra akadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom