Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

megnémult volna, úgy tesz, mintha a dolog nem érdekelné, ha kérdezik, nem válaszol: Úgy hallgat, mint nagypénteken a harang. Nagypénteken a harangok elnémulnak, Rómába mennek. Meghúzták neki a nagyharangot Kettős jelentésben ismeretes. Halálesetkor idős emberrel kapcsolatban két ember találkozásakor vagy társaságban hírként hangzik el: Hallottad? Varga Pali bácsinak is meghúzták a nagyharangot -, azaz meghalt. Úgyszintén beszélgetés közben mondják arról, aki tönkrement, elárverezték, vagy egyéb csapás érte. Ennek már harangoztak Ha nem sikerült egy munkát jól elkészíteni, remény sincs arra, hogy megfelelő legyen, valamilyen tárgy, eszköz eltört, használhatatlanná vált, akkor legyintve mondják, mint egy halottal kapcsolatban. Személyről is elhangzik, ha tönkrement vagy egyéb anyagi csapás érte (vö. Meghúzták neki a nagyharangot). Hallott valamit harangozni Hallottam a dologról, az esetről, de nem tudom pontosan, hogyan történt. Vagy: Hallottam valamit harangozni arról, hogy Török Pali meg Bató Kati összeházasodnak. A tudásszinttel kapcsolatban is elhangozhat, ha a kérdéses anyagról csak vázlatos az ismeretem: Nem tudom pontosan, de hallottam róla valamit harangozni. Mi mindenbe belefogsz, még a harangöntésbe is A kezdeményező, a gyakorlati munkához értő, kísérletező típusú, a nehéznek, bonyolultnak tűnő, mások által szokatlannak tekinthető dolgokhoz bátran nekikezdő embernek elismerően és csodálkozóan mondják. Elsősorban azzal kapcsolatban hangzik el, akinek ezt a készségét már ismerik, s a mondással pozitív értékelést fejeznek ki. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja Társalgás, beszélgetés közben hangzik el elsősorban személlyel, ritkábban, általánosságban valamilyen üggyel kapcsolatban. Ha egy személyről olyasmit mondanak - pletykálnak -, amit nem tudnak bizonyosan, csak hallották, mondogatják az emberek, a beszélgetők ezzel a mondással azt a véleményüket fejezik ki, amely szerint bizonyára igaz, hihető a dolog, úgy van, ahogy mondják, ahogy hallják, ahogy beszélik az emberek. Pl. Hallotta-e komaasszony, azt beszélik, hogy a Csízi lány meg a Czakó fiú. már túlestek a dolgon, többször látták őket a szalmakazalnál. — Az bizony lehet, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja -, azaz nem mondanák, ha nem lenne igaz (vö. A kémény nem füstöl magától). Gyenge, mint a harmat Többnyire az olyan gyermekről mondják, aki beteg, beteges vagy betegségéből gyógyulóban van: Olyan gyenge még szegényke, mint a harmat. Elhangozhat újszülött, egy-két napos borjúval, csikóval, báránnyal kapcsolatban is. A friss gyümölcsre, terményre is mondhatják. Pl. a csemege, a főzni való kukoricáról: Olyan finom gyenge ez a kukorica, lányom, mint a harmat, főzzél belőle egy fazékkal! Ki korán kel, harmatot szed A harmatszedéshez babonás elképzelés kapcsolódik. Az az asszony, aki hajnalban, napfelkelte előtt kimegy a mezőre, a harmatos füvön a lepedőjét végighúzgálja, otthon kicsavarja és a tehén tögyét megmossa vele, úgy véli, hogy az állat sokkal több tejet ad, mint amennyit addig fejtek tőle. Ha a mezőről hajnalban megy hazafelé, akkor mondják neki: Zsuzsa néni, de korán kelt, csak nem harmatot szedett! Három a magyar igazság Gyakran elhangzik mulatságban, társas összejövetelen, ivás-evés alkalmával. A vendégnek - főleg itallal kínálva - a harmadik töltésnél mondják, ha az szabódik, ha nem akar már többet fogyasztani: Igya meg, kend, még ezzel a pohárral, három a magyar igazscig! Más összefüggésben is előfordulhat, pl. aki dühében megüt, megpofoz valakit (többnyire gyengébbet), közben így kiált: Nesze, nesze, no még egyet, három a magyar igazság! (vö. O. Nagy: 224.). Háromig se tud számolni Vannak, akik bárgyúnak tettetik magukat, mintha nem értenének a dologhoz, tájékozatlanságot mutatnak, hogy ne kelljen az eseménybe, az ügybe bekapcsolódni, véleményt nyilvánítani. Ezzel elítélően szól-