Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
Rá se hallgat, mintha nem is neki beszélnének Oda se figyel, mintha nem is neki beszélnének Előfordul, hogy az apa, anya szól a gyermekének, hogy ezt vagy azt a munkát végezze el, de az nem mozdul, úgy tesz, mintha nem hallaná, mintha nem neki beszélnének. Más összefüggésben is elhangozhat. Például, ha szidalmaznak, pirongatnak valamilyen helytelen dolog, cselekedet miatt, de az illető nem reagál rá. így szól pl. az anya az apához: Mégiscsakfelháborító, hogy ez a Pali oda se figyel, mintha nem is neki beszélnének. Hallgatás beleegyezés! Akkor mondják, ha egy dologban megegyezés születik, noha vitatkoznak rajta, de végül az egyik fél belenyugszik, nem szól többet, gondolataiba mélyed, hallgat, lehet, hogy szólna még, de a másik fél ezzel pontot tesz az ügy végére. Hálójába került Többnyire elítélően és sajnálkozóan használják. Elítélően arról, aki erős ráhatással van a társaságra, akarata alá von olyan személyt, akivel kapcsolatban terve van, aki az ő dolgát tudja intézni, egyengetni, támogatni, segíteni, akaratát érvényesíttetni; bizalmába férkőzik nyájas szavakkal, lehengerlőén, úgy, hogy az higgyen neki, s így az orránál fogva vezeti. De olyan személlyel kapcsolatban is elhangzik, akinek ilyen hátsó gondolatai nincsenek. Például egy italozó, részeges ember egy józan életű ismerősét, barátját addig kapacitálja, amíg az is kocsmajáró lesz. Ez utóbbiról mondják sajnálkozással. Annyit ér, mint halottnak a csók Ha már nincs értelme a segítségnyújtásnak, valami megjavításának, mert hiába fáradozunk, semmit sem érünk el, a dolgon már nem lehet változtatni, javítani. Más értelemben is elhangozhat. A család, a rokonság valamely tagját szeretnék meggyőzni cselekedetének helytelenségéről, rossz tervének megvalósításáról, de hiába minden, csökönyösen ragaszkodik az elgondolásához, akkor mondják egymásnak: Hiába beszélsz annak, annyit ér az, mint halottnak a csók. Halottról vagy jót, vagy semmit Általánosan használják, ha halott emberről beszélgetnek. Az nem mondja, aki jót mond a halottról, aki kellemes emlékeket idéz fel, aki dicséri tetteit, munkáját, jellemét, egész élete tevékenységét. De aki éppen ellenkezőleg a halottról rosszakat akar közölni, szidja, mert életében gonosz, semmirekellő, munkakerülő, iszákos vagy olyan cselekedete volt, amit hibáztatni lehet, akkor ezzel a szólással kezdi a halottal kapcsolatos mondanivalóját: Igaz, hogy halottról vagy jót, vagy semmit, de nem hallgathatom el, hogy Tuza János bácsi egy nagy gazember volt. Engem is becsapott egyszer... Nem lesz belőle prédikációs halott Az olyan, többnyire iskoláskorú gyermekről - ritkábban felnőttről - mondják, akinek nem megy a tanulás, hiába erőlködik az elképzelése, a terve nem valósul meg. Elhangozhat még lemondóan, kézlegyintéssel olyan tárggyal, eszközzel kapcsolatban, amit hasztalan próbálnak megjavítani, többszöri kísérlet után sem érnek el eredményt (vö. O. Nagy: 220.). Kirúg a hámból Akkor mondják, ha az ember szokásától eltérően nagy múlatásban, kocsmázásban vagy pincei borozásban vesz részt és ez olykor napokig is eltart. Mondhatják az olyan emberről is, aki pl. lakodalomban feltűnően mulat, szokatlanul sokat iszik, kurjongat, másokat túlharsogva dalol, olykor berúg. így emlékeznek az esetre: No, Jaskó Jani bácsi Tóth Pista lakodalmán jól kirúgott a hámból. Hamis lelkű A hazug, álnok emberre mondják. Az ilyen embertől óvakodj, kerüld a társaságát, mert mézesmázos szavakkal hiteget, hálójába von, azután cserben hagy, sőt, ha az érdeke úgy kívánja, mások előtt lejárat (vö. Hamis próféta; Hamis a veséje is). Hamis próféta A hazug, álszent emberről mondják, aki másképpen cselekszik, mint ahogyan beszél. Úgy tünteti fel magát, mint aki jól értesült és mindenről kinyilatkoztatva, a hitelesség látszatát keltve beszél. Azok mondják róla, akik már kiismerték. Óvakodj Varjas Tamástól, mert hamis l próféta (vö.: Hamis lelkű; Hamis a veséje is).
