Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Szeretem a hajnalt! Az önmagát dicsérő, nagyokat mondó, túlzásokba eső embernek mondják. Az illető úgy tünteti fel a dol­got, amiről beszél, mintha minden az ő érdeme lenne. Hajszálon múlik Többnyire múlt időben hangzik el beszélgetés közben. Az illető olyan eseményt mond el, amelyben kritikus, veszélyes helyzetben volt. PL: Egy hajszálon múlott, hogy le nem estem a kazalról. Gazdag vagyok, mint a hal Annyi a pénzem, mint a halnak, azaz: semmi. Tré­fás mondásként hangzik el beszélgetés közben, ha valakit azzal cukkolnak, mit számít neki ezt vagy azt megvásárolni, vagy kifizetni, akkor válaszolja: Per­sze, hogy megvehetem, akár az egész vásárt, hiszen gazdag vagyok, mint a hal. Mint hal a szatyorban (vagy: a parton) Ha kérdezik valakitől, hogy van, tréfásan így fe­lel: Úgy vagyok, mint hal a szatyorban -, azaz rosz­szul, most nem megy valami jól, de többnyire nincs konkrét jelentése, inkább csak tréfás szólás. Biztos, mint a halál A beszélő ezzel nyomatékosítja az állítását. Több­nyire fontos ügyben hangzik el azzal a céllal, hogy higgyenek a közlőnek és az érintetteket cselekvésre késztesse, illetőleg vegyék fontolóra valamilyen kér­déses ügyben a döntésüket. Pl. egy leányról, akinek a legény udvarol, barát, ismerős bizonyosra veszi, hogy más szeretője is van, lefeküdt valakivel, közli a le­génnyel, vagy a szülőkkel: Higgyétek el, Mari meg­csalta Palit, ez. olyan biztos, mint a halál. Halál ellen nincs orvosság Megnyugtatásul, beletörődésül mondják az embe­rek, ha valakiről már bizonyossá válik, hogy halálán van, felépülésre, gyógyulásra nincs remény. Az idős korban elhunytakkal kapcsolatban különösen gyakran elhangzik: Mindnyájan meghalunk egyszer, a halód ellen nincs orvosság. Halál fia A rossz, pajkos gyereket fenyegették: Már megint mit csináltál, te ebadta, úgy megverlek, hogy a halál fia leszel. Jó lenne halálnak A lassan haladóra, későn jövőre mondják. Ha a csa­lád egyik tagját várják otthon; már régen haza kellett volna érnie a mezőről, a faluból stb., de csak későn, indokolatlanul sokára érkezik meg, akkor hangzik el: Olyan sokéiig oda van ez a Pali, hogy jó lenne ha­lálnak. Az illetőnek így: Hol voltál olyan sokáig, jó lennél halálnak. Olyan, mint a halál Úgy néz ki, mint a halál A sovány, sápadt, „rossz bőrben" levő emberről mondják beszélgetés közben: Csak nem beteg tán Tóth Mari néni? Úgy néz ki, mint a halál. Sokat hallj, keveset szólj! Többnyire a szülő tanácsolja a már felnőtt fiának, lányának. Bármerre járnak társaságban, vendégség­ben, ne beszéljenek feleslegesen, ne fecsegjenek, különösen olyasmiről ne, amiben ők sem biztosak, mert baj származhat belőle, maguknak okoznak kel­lemetlenséget. De figyeljenek mindenre, jó tájéko­zottnak lenni, a dolgokról tudomást szerezni. Hallgass a neve A gyermeknek (a szülői házban élő legénynek és leánynak is) a szülők mondják, ha az olyan dologba szól bele, ami nem tartozik rá, amiben nem kérik a véleményét. Előfordulhat családi perpatvar alkalmá­val is, ha abba beleavatkozik: Te ne szólj abba bele, neked hallgass a neved! Aki hallgat, magára hallgat Előfordul, hogy valaki az ajtón kívül hallgatózik, amikor róla beszélnek. A bent lévők észreveszik, s ezt jó hangosan mondják, hogy a hallgatózó meg­hallja és szégyellje el magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom