Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Az üveg fenekére nézett Mulatság, kocsmázás, lakodalom stb. eseményeiről beszélgetve a berúgott személyről hangzik el. Ha az utcán dülöngélő, ittas embert látnak, így szólnak róla: No, János már megint az üveg fenekére nézett. Nem fenékig tejfel az élet Az idősebbek mondogatták a fiataloknak, amikor az élet gondjairól, bajairól beszélgettek. Ha most még nincs is nagyobb gond, baj, de azért vigyázzunk, legyünk óvatosak, takarékoskodjunk, dolgozzunk mindig becsületesen, mert sohasem tudhatjuk, mit hoz a holnap, lehet árvíz vagy aszály, elverheti a jég a határt, elhullhatnak az állatok stb. Elhangozhat figyelmeztetőleg olyankor is, amikor mulatoznak, dorbézolnak, fölöslegesen sokat költekeznek: Lesz még ennek böjtje is, nem fenékig tejfel az élet (vö. Azt hiszi, hogy fenékig tejfel. - O. Nagy: 457.). Nagy feneket kerít neki Körülményesen, hosszadalmasan, apró részletességgel, gyakran okoskodva, tudálékosan mond el valamilyen eseményt, illetőleg hasonló módon kezd egy munka, feladat elvégzéséhez. Főleg akkor hangzik el, ha a szóban forgó dolog, ügy egyébként nem különösebben jelentős, csak az illető túlozza el, nagyítja fel (vö. O. Nagy: 167.). A férfi akkor is férfi, ha lyukas a kalapja Régen gyakorta mondogatták a válogatós lánynak, aki különböző kifogást talált az udvarló, a jelölt személyében. A mondásban benne rejlik, hogy a férfi hibáját, fogyatékosságát nem kell szigorúan venni. Nagy becsülete van a férfinak még akkor is, ha gyakran kirúg a hámból, mulatozik vagy ha könnyelmű életmódot folytat is. A feleségét bántalmazó ember is felmentést kap ezzel a mondassak Hadd hulljon a férgese! Egyszerre csalódást és ítéletet fejez ki. Indulatos szólás akkor, ha egy barát, jó munkatárs kiválik a közösségből, hátat fordít, máshová pártol, s gyakran ellenünkre tesz, rosszindulatúan nyilatkozik. Az erről való beszélgetés során a megbántott fél mondja kissé a maga megnyugtatására, vagy neki mondják biztatólag: Sose báinkódj, hadd hulljon a férgese! Ne menjen férjhez a lány, míg kenyeret nem tud sütni így tartották eleink. Ez fontos előfeltétele volt annak, hogy a lány eladó sorba lépjen. De ezzel nemcsak konkrétan a kenyérsütésre utalnak, hanem arra, hogy a férjhez menő lánynak illik mindent tudni, ami egy gazdaasszony munkakörébe tartozik. Ennek a változatát ott mondták, ahol a fiatalasszonnyal, menyecskével az anyós nem volt megelégedve, s járatlansága miatt szidta: Minek megy az olyan férjhez, aki még kenyeret se tud sütni. Saját fészkébe rondít Elítélő mondás arról, aki családját, rokonságát mások előtt szidalmazza, személyes, benső dolgokat kitereget, s olyasmiket mond el, amikkel azoknak kellemetlenséget okozhat. Az ilyen magatartás nem szimpatikus az emberek előtt; régen voltak, akik megmondták az illetőnek: Nem szégyenled magad, hogy a saját fészkedbe rondítsz! (Változat: Saját fészkébe szarik.) Fiamnak mondom, menyem értsen róla Többnyire családi ügyek elbeszélése kapcsán hangzik el. Ritkán fordul elő olyan helyzetre vonatkoztatva, amely bár azonos jellegű szituációt mutat, de a személyek nem tartoznak közvetlenül a családi körbe. A családon belül rendszerint az idősebb családtagok, főleg a szülők a vita, a verekedés elkerülése végett a véleményüket úgy igyekeznek elmondani, hogy nem közvetlenül az érintettnek szólnak, hanem annak a jelenlétében egy másik személynek, akire a dolog nem tartozik, és éppen ezért, ha vitára kerülne is a sor, az érintett tudja, hogy tulajdonképpen róla volt szó, illetőleg neki szólt az intés, a dorgálás, a másiknak mondott vélemény. Fiam lehetne Beszélgetés során panaszkodva mondja az idősebb a fiatalabbról, aki letegezte, durván, illetlenül beszélt hozzá, esetleg társaságban, nyilvános helyen megsértette, megalázta. Ilyen dolog sok olyan esetben fordulhatott elő, amikor az érintett az illetőtől nem vehetett elégtételt, mert gyengébb, idősebb, szerényebb és védtelenebb volt. Az esetről így panaszkodik: Szégyelhetné magát, fiam lehetne, mégis így beszélt velem!