Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
kapni, megszerezni, amire neki nincs meg sem a tehetsége, sem az anyagi feltétele (vö. Éhes embernek kenyéren jár az esze; Ehes disznó makkal álmodik). Éhes embernek kenyéren jár az esze Régen a cselédtartó, a munkásoknak kosztot is adó gazdák jól tudták, hogy nem lehet megfeledkezni az ételről. Időben kell adni, mert egyébként az éhező embernek nem a munkán jár az esze. Más vonatkozásban azonban olyan emberre is mondják, aki többre vágyódik, mint amit a körülményeihez képest elérhet (vö.: Éhes ember cipóval álmodik; Éhes disznó makkal álmodik). Az éhség a legjobb szakács Gyakran mondogatják az asszonyok, hogy mindent jóízűen megeszik az ember, ha éhes. Az éhes ember a kevésbé sikerült ételt is jó „szakácsmunkának" tartja. A válogatósnak szokták mondani: Megennéd, ha éhes lennél! Éjt, napot eggyé tesz Sokat dolgozó, szorgalmas ember. Régen sok aszszony, anya még akkor is dolgozott, amikor már a család lepihent. Font, szőtt vagy a ruhákat javítgatta. Majnáiban kelt, késő éjszaka feküdt. Az ilyen személy életében szinte eggyé folyt a nappal az éjszakával (vö. Nem fekszik a tyúkkal; Látástól vakuláisig). Se éjjele, se nappala Több esetre vonatkoztatva is mondják. A sok munka miatt különösen a nyári mezőgazdasági munka idején a parasztember korán kelt, későn feküdt, alig aludt, a munka tekintetében szinte egyforma volt a nappal és az éjszaka (vö. Ejt, napot eggyé tesz)Akinek sok a gondja, nagy a szomorúsága, bánata, a nyugtalanság, az idegesség miatt még aludni sem tud, nappal is csak a saját problémája foglalkoztatja, s így valójában: Se éjjele, se nappala. A súlyosan beteg emberrel kapcsolatban is elhangzik: Olyan sokat szenved szegény, se éjjele, se nappala. Ennek már jóéjszakát mondhatunk! Ha valamiről végképpen le kell mondani, pl. ha egy terv, elképzelés nem valósítható meg; a termést elvitte a víz; az állat megdöglött stb., arra lemondóan és belenyugvóan szokás ezt mondani. Olyan buta, mint a sötét éjszaka Az üres fejű, rendkívül keveset tudó gyermeket vagy embert jellemeznek így. Sértő mondás. Előfordul, hogy veszekedéskor hangzik el. Ilyen esetben nem a tényleges butaságra gondolnak; a mondással a másik megbántása a cél. A butaság kifejezésére ugyancsak sértő szándékkal mondják még: Olyan sötét vagy, mint az éjszaka. Olyan süket, mint az éjszaka A nagyothalló emberről mondják, aki a legnagyobb kiáltást sem hallja meg, s teljesen lehetetlen a vele való beszélgetés. De mondják az értetlen, a nehéz felfogású emberről és embernek is. Bosszúsan szólnak arra, aki rosszul, helytelenül, meggondolatlanul tett valamit: Olyan süket vagy, mint az éjszaka. Megfogja az eke szarvát A szorgalmas emberről szokás mondani. Az ilyen ember köztiszteletben áll, mindenki becsüli, s gyakran az idősek példaképül állítják a fiatalok elé. A legény kommendálásakor is elhangzik, mintegy jellemzésül: Jóska megfogja az eke szarvát - azaz, minden munkát elvégez, keményen dolgozik (vö. Ejt, napot eggyé tesz). Szegény az eklézsia, maga harangozik a pap Az mondja, aki olyan munkát végez, amihez nem ért, illetőleg amilyen munkát nem szokott végezni, csak hát kénytelenségből teszi, mert anyagi lehetősége nincsen. Pl. egy földműves ember maga tatarozza a házát, festi a kerítést, s az arra haladó kérdésére válaszul mondja. - Jó munkát, Feri bácsi! Maga ehhez is ért? - Nemigen, fiam, de hát szegény az. eklézsia, maga harangozik a pap (vö. O. Nagy: 134.). Élére rakja a pénzt A takarékoskodást túlzásba vivő emberről szokás mondani, aki nem költ semmire, gyakran maga is, a családja is nélkülöz, a szükséges dolgokat sem vásárolja meg, csak gyűjti a pénzt. A környezete könnyen megszólja, ha azt látja, hogy még a gyermekeit is elhanyagolja: Milyen kopott ruhában jár ez a Juliska,
