Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

mondják. Olyan, mint aki citromba, savanyított ubor­kába vagy vadalmába harapott. Ecetbe eszi magát Az olyan személyre vonatkozik, aki a számára sértő, kellemetlen megjegyzésre, dologra, esetre nem reagál azonnal, hanem a mérgét, dühét magában hor­dozza, a haragját önmagában felfokozva elkomorul, elkeseredik, szinte belesavanyodik. Olyan, mint az ecset A sűrű, egyenes szálú hajjal kapcsolatban hangzik el. A lányok hajának mosásakor, fésülésekor mond­ják gyakorta: Nem lehet ezzel a hajjal mit kezdeni, olyan mint az ecset. Az édesanya kötője mindent eltakar Az édesanya mindig pártját fogja gyermekének, mindig mellette áll, akármit is követ el az. Ezt legin­kább akkor szokás mondani, ha a leány rossz fát tett a tűzre, hírbe keveredett, megtörtént a baj, s az édes­anyja védelmébe veszi a családon belül és a faluban is. Arra törekszik, hogy elpalástolja a dolgot, a rossz ízű pletykákkal szemben megvédje a gyermekét. Akkor is, ha ég-föld összeszakad! Nyomatékosan hangsúlyozza az ember, hogy azt, amit mond, amit eltervezett, elképzelt, mindenképpen megcsinálja, véghezviszi, nem állhat ellene semmi. Parancsolóan is elhangozhat, amikor a szülő a gyer­meknek mondja, ha az valamilyen feladat elvégzésé­től húzódozik: Akkor is meg kell csinálnod, ha ég­föld össze szakad! (vö. Ha addig élek is!). Az eget is nagybőgőnek nézi Ijesztésül, fenyegetőzésképpen mondják. A szülő - főleg az apa - mondja a rosszalkodó, szófogadat­lan, a feladatát nem teljesítő gyermeknek; legköze­lebb, ha még egyszer előfordul: Úgy megverlek, hogy az eget is nagybőgőnek nézed. Derült égből villámcsapás Hirtelen, váratlan eseménnyel, hírrel kapcsolatban szokás mondani. Ezekben az esetekben a hír vagy az esemény többnyire kellemetlenül, lesújtóan érinti az embert. Pl. nagyobb összegű adó kivetése, váratlan haláleset híre, távol élő családtag hirtelen, súlyos betegségéről való értesítés, a gyermek elégtelen osz­tályzata stb. Egekig magasztalja Eltúlozva, érdemén felül dicséri. Többnyire a gyermekéről szokott a szülő másoknak szinte hihe­tetlennek tűnő érdemeket, kiváló jellembeli tulajdon­ságokat, észbeli képességeket stb. felsorolni. Dicsérni szokták így az eladó leányt is a szorgalmáról, házias­ságáról, ügyességéről, kelleméről stb., hogy jó híre terjedjen el a faluban és a legények körében. Égbekiáltó vétek A szokatlan, az emberek szemében különösen nagy bűn (pl. szülő- vagy testvérgyilkosság) elköve­tésekor mondják. Van példa azonban arra is, hogy kisebb, jelentéktelenebb esettel kapcsolatban is el­hangzik, ha valaminek a jelentőségét nyomatékosan ki akarják emelni. Pl. Égbekiáltó vétek lenne, ha Ferit nem adnátok gimnáziumba. Égnek áll a haja A megrázkódtatással, döbbenettel járó esemény elbeszélésekor hangzik el. Előfordul, hogy csupán csak a meglepetés, a csodálkozás váltja ki ezt a mon­dást, ha pl. egy rég nem látott, eltűntnek hitt, hosszú évek múltán külföldről váratlanul hazatérő barát, ro­kon, ismerős jelenik meg: Amikor Pétert megláttam az ajtóban, égnek állt a hajam (vö. Vacog a foga; A haja szála is az égnek állt; Hideg rázta; Mintha hangyáik futkosnának rajta; Kővé dermedt; Sóbálvánnyá vált). Égre-földre esküszik Arra mondják, aki szavainak hitelességét esküdö­zéssel igyekszik bizonyítani. Az ilyen személy több­nyire tudja magáról, hogy kevés a hitele, szavainak nincs kellő súlya, ezért így akar bizalmat nyerni (vö. O. Nagy: 184.). Hol voltál, mikor az ég zengett? így szólnak ahhoz, aki nem volt jelen olyan ese­ménynél, ami a családra vagy az egész falura nagy hatással, megrázkódtatással volt. Ilyen esetekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom