Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

mondják. Olyan, mint aki citromba, savanyított uborkába vagy vadalmába harapott. Ecetbe eszi magát Az olyan személyre vonatkozik, aki a számára sértő, kellemetlen megjegyzésre, dologra, esetre nem reagál azonnal, hanem a mérgét, dühét magában hordozza, a haragját önmagában felfokozva elkomorul, elkeseredik, szinte belesavanyodik. Olyan, mint az ecset A sűrű, egyenes szálú hajjal kapcsolatban hangzik el. A lányok hajának mosásakor, fésülésekor mondják gyakorta: Nem lehet ezzel a hajjal mit kezdeni, olyan mint az ecset. Az édesanya kötője mindent eltakar Az édesanya mindig pártját fogja gyermekének, mindig mellette áll, akármit is követ el az. Ezt leginkább akkor szokás mondani, ha a leány rossz fát tett a tűzre, hírbe keveredett, megtörtént a baj, s az édesanyja védelmébe veszi a családon belül és a faluban is. Arra törekszik, hogy elpalástolja a dolgot, a rossz ízű pletykákkal szemben megvédje a gyermekét. Akkor is, ha ég-föld összeszakad! Nyomatékosan hangsúlyozza az ember, hogy azt, amit mond, amit eltervezett, elképzelt, mindenképpen megcsinálja, véghezviszi, nem állhat ellene semmi. Parancsolóan is elhangozhat, amikor a szülő a gyermeknek mondja, ha az valamilyen feladat elvégzésétől húzódozik: Akkor is meg kell csinálnod, ha égföld össze szakad! (vö. Ha addig élek is!). Az eget is nagybőgőnek nézi Ijesztésül, fenyegetőzésképpen mondják. A szülő - főleg az apa - mondja a rosszalkodó, szófogadatlan, a feladatát nem teljesítő gyermeknek; legközelebb, ha még egyszer előfordul: Úgy megverlek, hogy az eget is nagybőgőnek nézed. Derült égből villámcsapás Hirtelen, váratlan eseménnyel, hírrel kapcsolatban szokás mondani. Ezekben az esetekben a hír vagy az esemény többnyire kellemetlenül, lesújtóan érinti az embert. Pl. nagyobb összegű adó kivetése, váratlan haláleset híre, távol élő családtag hirtelen, súlyos betegségéről való értesítés, a gyermek elégtelen osztályzata stb. Egekig magasztalja Eltúlozva, érdemén felül dicséri. Többnyire a gyermekéről szokott a szülő másoknak szinte hihetetlennek tűnő érdemeket, kiváló jellembeli tulajdonságokat, észbeli képességeket stb. felsorolni. Dicsérni szokták így az eladó leányt is a szorgalmáról, háziasságáról, ügyességéről, kelleméről stb., hogy jó híre terjedjen el a faluban és a legények körében. Égbekiáltó vétek A szokatlan, az emberek szemében különösen nagy bűn (pl. szülő- vagy testvérgyilkosság) elkövetésekor mondják. Van példa azonban arra is, hogy kisebb, jelentéktelenebb esettel kapcsolatban is elhangzik, ha valaminek a jelentőségét nyomatékosan ki akarják emelni. Pl. Égbekiáltó vétek lenne, ha Ferit nem adnátok gimnáziumba. Égnek áll a haja A megrázkódtatással, döbbenettel járó esemény elbeszélésekor hangzik el. Előfordul, hogy csupán csak a meglepetés, a csodálkozás váltja ki ezt a mondást, ha pl. egy rég nem látott, eltűntnek hitt, hosszú évek múltán külföldről váratlanul hazatérő barát, rokon, ismerős jelenik meg: Amikor Pétert megláttam az ajtóban, égnek állt a hajam (vö. Vacog a foga; A haja szála is az égnek állt; Hideg rázta; Mintha hangyáik futkosnának rajta; Kővé dermedt; Sóbálvánnyá vált). Égre-földre esküszik Arra mondják, aki szavainak hitelességét esküdözéssel igyekszik bizonyítani. Az ilyen személy többnyire tudja magáról, hogy kevés a hitele, szavainak nincs kellő súlya, ezért így akar bizalmat nyerni (vö. O. Nagy: 184.). Hol voltál, mikor az ég zengett? így szólnak ahhoz, aki nem volt jelen olyan eseménynél, ami a családra vagy az egész falura nagy hatással, megrázkódtatással volt. Ilyen esetekben