Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

rendszerint baj, kár, csapás történt, s ezzel szinte kérdőre, felelősségre vonják az illetőt, aki esetleg tudatosan maradt háttérben, illetőleg húzódott el az események elől. Mintha az égből pottyant volna A váratlan ajándékkal, küldeménnyel, fogadáson nyert összeggel kapcsolatban említik. Kellemes meglepetésként hat, a legjobbkor érkezett olyan adomány, amire nem számítottak: Mintha az égből pottyant volna. Nézheti a csillagos eget Ha a szülő megharagszik a gyermekére, megfenyegeti, hogy leveszi róla a kezét, nem támogatja tovább, s emiatt nehézségei, anyagi hátrányai lesznek, esetleg nélkülözni fog: Nézheted (vagy: lesheted) majd a csillagos eget! - azaz csak a csillagos égben reménykedhet. Olyan messze van egymástól, mint ég a földtől Akkor mondják, ha két ember, olykor férj és feleség nem egyezik, s nincs remény arra, hogy véleményük, nézetük egymáshoz közeledjen. Se égen, se földön Valamilyen tárgyat, eszközt keresve tűvé teszik a házat, a portát, sehol sem találják, s a végén reménytelenül így kiáltanak fel: Nem találom sem égen, sem földön. Vagy az elkószált jószág (baromfi, malac) keresése után: Nincs se égen, se földön, úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Úgy káromkodik, hogy leszakad a csillagos ég Az otrombán, szokatlanul durván, az istent szidalmazó, trágár, ocsmány szavakat használó emberre mondják. Egyszeri esetek kapcsán is elhangzik, amikor valaki hirtelen méregbe gurul és káromkodással tombolja ki magát. Főleg azonban olyan személyre mondják, aki állandóan káromkodik, szidja az istent stb. (vö. Mocskos szájú). Úgy megütlek, hogy az eget is nagybőgőnek nézed Fenyegetés. A veszekedők mondják. Az erősebb fél ijeszti ezzel a másikat, hogy igen nagy ütést, pofont ad neki. Dühében az apa is ráripakodik így a gyermekre: Úgy elverlek, hogy az eget is nagybőgőnek nézed (vö. Elverlek, mint a kétfenekű dobot. - O. Nagy: 132.). Égszakadás, földindulás! így kiált fel az anya, ha a gyermekek nagy rendetlenséget csináltak a házban, mindent felforgattak, elmozdítottak a helyéről, az ágyat széttúrták stb.: Mi történt itt, égszakadás, földindulás! Egérutat nyer Akinek üldözői elől sikerül elmenekülni, bár már a nyomában vannak, egérutat nyer. Régi eseményekről szóló történetekben, betyármondákban fordul elő elsősorban. Gyáva, mint az egér Sértő és bántó ítélet a félénk, ijedős, gyáva felnőtt emberről; gyerekről, asszonyról is elhangzik, de nem elmarasztalóan, inkább csak tényközlésszerűen (vö. Nem Bátorban lakik, hanem Futtakon; Inába szállt a bátorsága). Itatja az egereket Tréfásan gúnyolódnak azon a nagyobb gyermeken, aki csekély dolog miatt is sír. Társa, testvére, vagy anya a másik gyermeknek mondja, s ezzel akarja megszégyeníteni: Nézd a Lacit, itatja az egereket. Az egérlyukba is bebújna Az ijedős, félénk személyről mondják. Ha valamilyen bátorságot is igénylő dolgot terveznek a legények, a gyávának tartott társukat kihagyják: Ne hívjuk Lacit, olyan, mint az egér, ha megijed, még az egérlyukba is bebújna (vö. Gyáva, mint az egér).