Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

ha közös munkában két ember is parancsolgat, irányít, abból szóváltás származik. De mulatáskor is előfordul, hogy két legény vagy ember egyformán ura akar lenni a helyzetnek, s a muzsikusokkal csak a maguk nótáját húzatják, vagy ugyanazzal a lánnyal akarnak táncolni, aminek a vége rendszerint verekedés: Két dudás nem fér meg egy csárdában. Dűlőre jut - Dűlőre visz A régóta húzódó, elintézetlen ügyre pontot tesz, illetőleg olyan dologban „erőszakolja ki" a döntést, amely az illetőt, a családot és a környezetét egyaránt foglalkoztatja. Pl. az idős szülő döntését az örökséggel kapcsolatban; az apa véleményét a házassági tervről (vö. O. Nagy: 123., 124.). E Eb szokás, kutyamarakodás A veszekedő emberekre mondják. Gyakran előfordul, hogy a férj, feleség összezördül. Ez nem feltűnő, de ha egy családban napirenden van a veszekedés, egymás szidalmazása okkal vagy ok nélkül, a civakodókat ezzel marasztalják el. A kutyához való hasonlítás sértőnek számít, s inkább csak az illetők háta mögött szokták ezt mondani. Eb ura fakó! így kiált fel az ember, ha rosszallását fejezi ki azért, mert beleszólnak a dolgába. Hagyják őt békén, törődjön mindenki a maga dolgával (vö. O. Nagy: 126., 131.). Eb vagy kutya Mindegy. Akár ez, akár az. Rendszerint, ha két rossz közül kell választani, ha különösebben egyik dolog sem tetszik az embernek, akkor így nyilatkozik: Mindegy, hogy eb vagy kutya; Egyib eb, másik kutya - vagyis ugyanaz (vö. O. Nagy: 131.). Ebadta fattya! A pajkoskodó gyerekre mondják. Rosszallólag, de nem bántóan hangzik. Nem lényeges az, amit a gyerek elkövetett. Ezzel inkább csak rászólnak, amiből a gyermek érzi, hogy máskor nem illik, nem szabad ennek megismétlődnie. A szülők egymás közt is mondják: Mi rosszat tett már megint ez az ebadta fattya! (vö. O. Nagy: 317.). Ebadta hitványa! A rosszalkodásával kárt, másoknak kellemetlenséget okozó gyermekre vagy gyermeknek mondják. Ilyenkor így feddik a felnőttek: Majd adok én neked, ebadta hitványa! Az elkövetet csíny, cselekedet már olyan, hogy nemcsak szidás, hanem verés is lehet a következménye (vö. Ebadta fattya!, Ebadta kölyke!). Ebadta kölyke! A rosszalkodó gyerekre vagy gyereknek mondják. A csínytevés erősebben felbosszantja, indulatba hozza a felnőtteket, s a mondásban fokozottabb az érzelem megnyilvánulás, ami némileg sértő, ha más gyermekével kapcsolatban hangzik el (vö. Ebadta fattya!; Ebadta hitványa!). Eben guba Mintha azt mondanák: mindegy. Rendszerint adásvételnél hangzik el, amikor a vásár, a csere egyik félnek sem különösen kedvező. Alkudozás során, főleg ha cseréről van szó, szokás mondani az ajánlattevőnek; szinte érdektelen, hogy megkötik-e az alkut vagy sem (vö. O. Nagy: 130.). Ebek harmincadjára került Pocsékba ment, kárba veszett. Ha pl. egy portáról kihaltak a tulajdonosok, senki sem gondozza, a házból, a csűrből eltűnnek a tárgyak, eszközök; a fagy, a szél, az eső rombolja, tönkreteszi az épületeket, s a teljes pusztulás bizonyos, akkor mondják, így pl.: A Horváth-porta ebek harminc adj óira került. Elhangozhat figyel meztető] eg is olyankor, ha valaki elhanya-