Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

módon viselkedett vele szemben; olyat tett, amit nemcsak hogy nem érdemelt meg, de az illetőtől azt nem várta, nem is sejtette, hogy olyasmire képes legyen; ilyenkor fakad ki: Előttem nem vagy ember, a szaros csizmámat sem törülném hozzád. Elhangzik ez beszélgetés közben az illető jelenléte nélkül is, ha róla jellemtelen dolgokat, cselekedeteket hallanak (vö. O. Nagy: 384.). Hogy jön a csizma az asztalra? Akkor mondták, ha a gyermek beleszólt a felnőttek dolgába, vagy pedig olyan esetben, ha nem a tárgyhoz tartozó dologgal hozakodott elő valaki. Elhangzott olyankor is, ha pl. a szegényebb ember némileg bizalmasabb módon viselkedett a jobb módúval, vagy ha egy szegény legény gazdagabb lánynak akart udvarolni. A mondás ilyen esetekben elítélő, megalázó. Minden ember maga tudja, hol szorít a csizmája Gyakran lemondóan, tanácstalanságot kifejezve hangzik el ez, ha gondokról, bajokról, nehézségekről beszélgetnek, s arról, mit és hogyan kellene tenni. Arra is lehet ez utalás, hogy az emberek nem is tudják, nem is gondolnak arra, hogy kinek mi a gondja, baja; mindenki csak a magáét ismerheti igazán (vö. O. Nagy: 99.). Olyan, mint a csizmatalp A kemény, száraz húsra vonatkozik, amit hasztalan sütöttek vagy főztek, nem puhult meg, olyan, hogy alig lehet megrágni. Minden csoda három napig tart A szenzációs eset, a váratlan esemény, hír gyorsan terjed az emberek között, arról beszélnek, foglalkoznak vele, minden eléjük kerülő beszédtémát jelent. Egy-egy különösebb esemény kapcsán hangzik el. Biztatásul, megnyugtatásul mondják olyannak, aki egy nem kedvező eseménynek a részese, hogy ne idegesítse magát, ideig-óráig lesz az csak az embereknek érdekes, rövidesen elfelejtik, más lesz a téma, mert minden csoda csak három napig tart. Csókra húzza az ember száját A savanyú gyümölcsre, vadalmára, vadkörtére, szőlőre, büszkére (egres, köszméte) stb. szokás mondani. Szabad a csók így kiáltottak, amikor mulatságok alkalmával, lakodalomban, régen a fonóban, társas összejöveteleken a lámpa elaludt (vagy szándékosan eloltották). Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér holló soha Akinek a becsületén, tisztességén, jó hírnevén folt esett, nehezen vagy egyáltalán nem tudja az emberek előtt a régi véleményt magáról visszaállítani. Különösen vonatkozott ez a házasságtörő asszonyra, vagy a rossz hírbe keveredett lányra. Száz jócselekedettel és példás magatartással sem lehet a „fekete foltot" eltüntetni, tisztára mosni.