Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Borotvaélen jár Az olyan emberről szokás mondani, aki merészen, bátran vág olyan dologba, aminek a kimenetele nagyon kétséges, bizonytalan, vagy sikerül, vagy nem. Lemaradt, mint a borravaló Elhangzott ez valamilyen közös munkáról való beszélgetéskor, pl.: Úgy lemaradt János a kaszálásban, mint a borravaló. Borsot tör az orra alá Ha valaki felbosszantott bennünket, akkor szoktuk mondani: No, várj csak, majd török még én borsot az orrod alá. Azaz, olyasmit teszek, amivel én is megbosszantalak. Kicsi a bors, de erős így dicsérünk olyan embert, aki kis termetű ugyan, de erős, jó munkabírású, aki másokon is túltesz, pl. aratáskor élen jár, csépléskor úgy hordja a zsák búzát a vállán egész nap, mint a pinty. Úgy lepereg róla, mint a falra hányt borsó Hiába mondanak neki bármit, nem érdekli, nem törődik vele, azt se bánja, ha megszidják, fütyül mindenre, megy a saját feje után. Borúra derű így szoktuk egymást biztatni, ha valami kellemetlenség ért: Majd jön még borúra derű is! Azaz, lesz még jobban is, lesz még szerencsénk is. Olyan, mint a büdi boszorkány Olyan ez a gyerek, mint a büdi boszorkány. Ez nem elmarasztaló, hanem éppen dicsérő, hogy ti. a gyerek ugyancsak életrevaló (vö. O. Nagy: 87.). Boszorkányos Varga János Ha elrontottunk egy dolgot, de az nem olyan jelentős hiba, ilyesmi gyakran, bármely pillanatban előfordulhat, pl. a csűrből kosárban répát viszünk az ólba, az udvaron leesik egy-kettő, vagy ha fát hasítunk, de rosszul sikerül, ha rossz helyre vertünk be egy szöget és minden ilyen kisebb-nagyobb esetben kicsit bosszankodva, vagy sopánkodva felkiáltunk, a férfiak jobbadán így: Boszorkányos Varga János! (vö. O. Nagy: 388.). A botnak két vége van Vissza lehet vele ütni. Ha valaki megbánt bennünket, de nincs lehetőségünk, módunk a sértést nyomban megtorolni, ezzel fenyegetjük meg az illetőt: vigyázzon, a kölcsönkenyér visszajár, mi is ellátjuk még a baját. Bottal üthetik a nyomát Arra az esetre mondjuk, ha valaki elvitt (ellopott) valamit, de nem tudjuk, hogy ki volt a tettes és nincs remény arra, hogy az elvitt tárgy visszakerüljön (vö. O. Nagy: 89.). Beszélj vele bot nélkül Akkor szokták mondani tréfásan, amikor valaki haragosan, dühösen beszél: Beszélj vele bot nélkül, ha tudsz. Nem lehet ezzel bot nélkül beszélni. Sokszor elhangzik a szófogadatlan gyermekkel kapcsolatban is. Kis ember nagy bottal jár Két értelemben is használatos: 1. a kis ember azért, mert kicsi, lehet erős, hatalma is lehet nagyobb, mint egy nagy embernek; 2. a nemi szerszáma is lehet nagy, sőt ezzel szokás dicsérni a kis termetű embert. Olyan életlen, mint a bot A szinte használhatatlan, teljesen életlen késről, borotváról, ollóról, fejszéről, kaszáról szokás mondani. Olyan, mint a bőgőmasina Az okkal vagy ok nélkül folyton síró gyerekre mondják: Olyan ez a gyerek, mint a bőgőmasina.