Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

tőle: Hogy vagy, János! -Ne is kérdezd, Gyuri, ezer a bajom! Hét baj lesz! A szülők fenyítésként mondják a gyermeknek, ami arra vonatkozik, hogy ha olyasmit tesz, amit nem engednek neki, vagy nem teszi meg, amire kérik, akkor komoly fenyítést, büntetést kap. Pl. El ne menj a Sajóra fürödni, mert hét baj lesz! Mire hazajövök, be nem hordod áfát a kamrába, hét baj lesz! Tanulj, mert ha megbuksz, hét baj lesz! Kutya bajunk, ha jóllakunk A kutyának sincs semmi baja, ha nem éhes. Fekszik nyugodtan az udvaron, nem koslat folyton az ajtó előtt. Mi is így mondjuk tréfásan. A baj ritkán jár magában Ha egymás után ér valamilyen csapás egy családot, embert, pl. ha elhullik az állat, azután megbetegszik a családban valaki, ezt még tetézheti az is, hogy jön a végrehajtó, akkor ezzel a mondással fejezi ki, milyen tehetetlen az ember, mert a bajok egymást követik. Olykor elhangzik egyetlen komoly baj esetén is: Ugyan mi jön még ezután? A baj nem jár egyedül! Bajban ismerjük meg a barátot Ez nagyon régi bölcs igazság. Erről van egy történet is: Két barát ment az erdőben. A sűrűből rájuk rontott egy medve. Az egyik legény felmászott egy fára, a másik már nem tudott utána menni. Elterült a földön, úgy tett, mintha meghalt volna. A medve szaglászta a legény fejét, aztán elment. A barát lejött a fáról, kérdezte a társát, hogy mit mondott neki a medve. - Azt, hogy: Bajban ismered meg a barátodat - válaszolt a legény (vö. A barát a szegénységben is barát). Mindenkinek megvan a maga baja Egymás között mondjuk, ha panaszkodunk, hogy rosszul megy a dolgunk: Hát bizony, mindenkinek megvan a maga baja. Ezzel egy kicsit vigasztaljuk is a másikat, hogy nemcsak neki, hanem nekünk is és másoknak is sok a gondja-baja. Nagy baj az agybaj Ha hiába mondunk, magyarázunk valamit, s az illető nem érti, mert buta vagy nem is akarja érteni, ezzel a mondással bosszankodva legyintünk. Akkor is elhangzik, ha valaki oktalan dolgot követ el, rosszul csinál meg valamit, vagy butaságokat beszél. Több a baj, mint a vaj Ha kevesebb öröm ér mint bánat; ha sok a gondunk, anyagi nehézségeink vannak; ha rossz termés volt és még egyéb bajok is jöttek, akkor mondták a régi öregek a helyzetük jellemzésére. Mosolyog a bajusza alól Figyeli csendben a beszélgetést, nem szól semmit, csak mosolyog magában. Olyan ember teszi ezt, aki úgy gondolja, hogy ő többet tud, mint a jelenlévők, de nem tartja érdemesnek, hogy véleményt nyilvánítson. Adj bajuszra! Kocsmázáskor fordult elő, hogy az ismerős kocsmárostól így kért italt, akinek elfogyott a pénze. Ez azt jelenti, hogy adjon hitelbe. Hogy áll a bajusz? Komák, barátok találkozásakor tréfás kérdésként hangzik el, komoly választ nem is várnak rá. A kérdés a hogylétre vonatkozik, meg olykor arra, hogy a megkérdezett legény, pl. hogy áll a nőkkel stb. Van ott bajusz Akinek tekintélye van az embertársai között, hitele van a kocsmában, adnak a szavára - arról mondják elismerőleg. Bakot lőtt Nagyobb sikertelenségre, tévedésre mondjuk, ha az, amit valaki tett vagy mondott, mellétalált, célt tévesztett. Legtöbbször a rosszul végződött, de egyébként jóhiszemű cselekedet kapcsán hangzik el (vö. O. Nagy: 70.).