Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

VII. DOMBORÚ FARAGÁSA CSANAKOK TESTÉN

térben az ornamens, kiegyenesedett és lazábbá vált. Ezt a kompozíciót találjuk a 12. képen közölt, Borsodszirákról származó, fedeles, hajó formájú ivókanálon. A két oldalon a díszítmény mögött berovátkolt felület emeli ki a díszt. Ugyanez a kompozíció található egy Szentsimonból (Gömör m.) behozott csanakon is (11/B. kép). Borsod megyéből több olyan, viszonylag filigrán csanak került múzeumba, amelynek a fenekére és az aljára domborműves eljárással egy vagy több, markáns tölgyfalevelet faragtak. Miskolcról került a Herman Ottó Múzeumba a 10/B. képen közölt pásztorcsanak, amelynek az orrán elöl kiöntő található. Testére, pontozással felborzolt felületre, két markáns tölgylevelet, a fül mellé pedig egy-egy makkot faragtak. A domborműves levelek tetejét bekarcolt erezettel tagolták. Nagyon hasonlít erre két másik darab, Sajószentpéterről és Mocsolyástelepről. Domborműves technikával faragott és csak növényi ornamentikával díszített csanakokat mind a Néprajzi Műzeum, mind a többi múzeum gyűjteményéből könnyen tovább folytathatnánk. VII.2. Figurális domborműves díszítmérryek A domborművesen faragott és díszítményében figurális elemeket is tartalmazó csanakok aránya Északkelet-Magyarországon igen magas.A 19.századból kb. ugyanannyi példány maradt ránk, mint a növényi díszítésmódúakból. Sok készült a 20. század első három évtizedében, illetőleg közepén is. Már a 19. század utolsó harmadától több olyan csanakunk van, amelyeken már kiérlelt kompozíciójú erdei pásztor42. kép. Két tulipános csanak Heves megyéből: A. Mónosbél, DlVm. 75.29.1. B. Tarnalelesz, DlVm. 54.217.1.