Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
III. FÜLFORMÁK
csupán négy küllős edénykéje, amely ugyancsak a századelőről származott. 1936-ban hozott be a Néprajzi Múzeumba Madarassy László két itt megemlítendő edénykét: Az egyiket Szilvásváradról, ez egy már viszonylag vastag falú és rusztikusán faragott, meredek falú csészeformájú kocsikerék fülű irókánál, Az edénytest alján egyenletes, kerek szája alatt íárkasfog és hullámvonal kombinációja között fülétől induló, sematikus ág fut előre. Fenekén érdekes megoldású tízágú csülag (rozetta?) körül két irányba fordított, térbelileg egymást kiegészítő szívelemek vannak (20/C. kép). Nagyon kecsesek az olyan kerek és lapos csanakfülek, amelyeknek a belső küllői csillag alakúra vannak kifaragva. Ilyenből is van korai darabunk: Jankó) János gyűjtötte 1887. évben a Nógrád megyei Telgárton a 45. képen bemutatott csanakot. A gazdag figurális díszű edénytesten egy szépen formázott csülag található a pereckarikában, amelynek a szélén lágyan cakkolt és hegyes farkasfogas vonalas dísz fut körbe. Itt, a kerek fülűeknél említem meg az ugyancsak 19. század második felében készült nagy, hozzávetőlegesen kerek fülű, valóban attraktívan faragott csanakot, amelyet 1898-ban Herman Ottó) hozott a múzeumba. A félgömb alakú, 8 cm széles testhez egy 9 cm átmérőjű karika kapcsolódik, amibe egy szál tulipán van gondosan belekomponálva (26/A. kép). Ez a fülmegoldás is teljesen egyedülálló. A 20. század közepétől faragott csanakokon előfordulnak, úgymond attraktív, használatra nem célszerű, mondhatnánk úgy is, hogy idegenforgalmi célra készült fülek is. 20. kép. Kerékfülű ivócsanakok: A. Karancsság, Nógrád m. NM. 10.642. Gy. Jankó J. 189" 7 . B. Nógrádmegyer, Nógrád m. DM. DGy. 945. C Szilvásvárad, Borsod m. NM. 134.375. D. Nag^isnyó, Heves m. HOM. 53 925.1.
