Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
III. FÜLFORMÁK
III.5. Állatfigurák a csanakok fülén Sok csanak fülét faragták plasztikus állat- vagy emberalakok felhasználásával. Az állatfülű edénykék között a legtöbbön különböző kígyófigurákat találunk. Ez az eljárás Északkelet-Magyarországon hagyományosnak mondható. Már az 1860-as évek közepéről két datált csanaknak van kígyófüle. A Gömör megyéből származó, egyedi fülmegoldású és szépen faragott csészéjű csanakon, a fogantyú alatt az 1864-es évszám látható. A viszonylag rövid fül felső síkján két kígyó van, amely a végénél szembenéz egymással (5/A-B. kép). Egy másiknak a fülét, amelynek a fenekén 1865 Zuj A. csinálta felirat van, korongszerűen tekergőző kígyóból alakították ki. Balassagyarmatról került a Palóc Múzeumba egy 1874. évszámot viselő merítőedény, amelynek testére vadászjelenetet faragtak, a korongszerű füle pedig, a szokásos módon, kígyó körbetekerődő figurájából áll. A kígyó feje a csésze peremébe harap. Akadnak érdekes megoldások is: Egy 1932-ben faragott nagyvisnyói (Heves m.) edény füle lófejben végződő, hurkot képező kígyóból áll (14/D. kép). A Mátrából előkerült egyik szép tulipános díszítésű csanakon két kígyó is látható, az egyik a test alján kűszik végig, a másik pedig a fület képezi a szokásos módon. Harapja a csésze peremét (21/B. kép). Egy Nógrádszakálról származó ivópohár fülének külső ívén is kígyó fut végig. A Gömör megyei Telgárt községből két külön időpontban hoztak be a Néprajzi Múzeumba két kígyófüles edénykét. Egy 1897-ben Jankó János által gyűjtött, csonka kúp alakú csanak fülén korong alakú stilizált kígyóplasztika található (37. kép). Ugyancsak jellegzetesen szép, domborműves virágornamentika látható a többször publikált telgárti darab csészéjén, s amely két csészefül-szerűen tagolt fülének külső ívén is kígyófigura látható (38. kép) 1 " Ugyancsak szép tulipános faragás és a jellegzetes kígyófül látható egy ácsai (Pest m.- 39. kép) és egy Északmagyarországi helymegjelölésű (40. kép) illetőleg egy Tarnaleleszről (Heves m.) származó (42/B. kép) ivócsanakon. Ezt a fülmegoldást használták a századunk közepén dolgozó csanakfaragók is (59- kép). Sok csanak fülén találunk birka-, valószínűleg kosfigurát. A Karancsságról /íím&ó János hozott be egy 1894-ben faragott, medaillonos díszű csanakot, amelynek csészefülére még egy hosszú farkú kos plasztikus figuráját faragták (34. kép). 1914 évszám, név és erdei pásztorjelent van a testén a Palóc Múzeum egyik csanakjának. A füle pedig egy kissé esetlen kos (52/A. kép). Több csanak fülére olyan birkafigurát faragtak, amelynek mind elöl, mind hátul feje van. Ilyet láthatunk egy mikófalvai (Heves m.) csanakon. Valószínűleg csak a 20. században alakult ki két jellegzetes bárányfül típus. Az egyiken egy aránytalan bárányfigura látható. A test rövid és kicsi, csak a fej van arányosan és természetesen megformázva. Ilyen látható pl. egy Bánfalvárói (Borsod m.) származó és századunk első harmadában készült csanakon (22/A. kép). Ezek a fülformák ugyancsak 40 Az 1897-es:TeIgárt, Gömör m. NM. 10.374.;Telgárt, Gömör m. NM. 10.375. !.. pl. Bátky Zs., 1906. 120. i6
