Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)
IV. AZ ARISZTOKRÁCIA SZEREPE A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSÉBEN
ni szerepénél, de legelőször oldotta meg a kérdést szociális szempontból, amikor az Izabella Háziipari Egylet alapításával irányítást adott, kenyeret nyújtott a népnek és a középosztály elszegényedett tagjainak." 1895-ben Pozsonyban alakult meg tehát az a háziipari munkára alapított vállalkozás, amelyet a főhercegnő nevének kölcsönzésével is hitelesített és támogatott. 127 Az Izabella-egylet munkaalkalmat akart teremteni a hímzőasszonyoknak, megrendelőket, piacot biztosítani a háziiparnak. Feladatának tartotta, hogy az egyes vidékek hímzéseinek hagyományát megőrizze, az eredeti rajzokat összegyűjtse, a régi munkanemeket és technikákat felelevenítse és tanítsa az iskolákban. A hímzőnők munkájához szükséges jó anyagokat lehetőleg hazai iparcikkekből akarták beszerezni. Közel 1000 hímző asszony dolgozott itt, a környék jellegzetes hímzéseit, csipkéit készítették, de más vidékek (pl. matyók) hímzéseit is. Izabelláról egyébként kézi hímzésű blúzokat is elneveztek, melyeknek külföldön nagy keletje volt. A Czifferen kialakított központot, hímzőiskolát Hollósy Mária tanítónő irányította. Izabella a megrendelésekkel, külföldi kapcsolatainak latba vetésével segítette a termékek eladását, a megrendeléseket. Az egyletnek üzlete volt Pozsonyban és Bécsben is. Az 1900-as párizsi világkiállításon is népszerűsíteni akarta a magyar népi hímzésekkel díszített kézimunkákat és ruhákat. Az Izabella Háziipari Egyesület a millenniumi ünnepségek alkalmából például külön ajándékot készített Erzsébet királynőnek, egy gazdagon hímzett miseruhát és egy oltárterítőt. Izabella nemcsak védnöke volt a háziipari vállalkozásoknak, hanem ő maga is érdeklődött a népművészet, a népélet iránt. Gazdag népművészeti gyűjteménnyel rendelkezett, főként hímzéseket, csipkéket és népviseleti darabokat gyűjtött. A feljegyzések szerint több mint 2000 darabot számlált ezen értékes gyűjtemény. Izabella maga is szívesen viselt népi hímzéssel díszített ruhákat, és udvarhölgyei is követték példáját. Gyermekei öltöztetésében is fontosnak tartotta ezt. Számos korabeli fénykép bizonyítja, hogy elsősorban a felvidéki hímzésekkel és csipkével díszített népies ruhákban, blúzokban szívesen és büszkén örökíttették meg magukat. Különösen legkisebb gyermekéről, Albrechtről készült több sikeres felvétel népviseleti ihletésű ruhákban. 128 Nem tudjuk pontosan, mikor kezdett fényképezni Izabella főhercegnő, de az 1890es évek második felében már jól értett a kamera kezeléséhez. Ezt bizonyítják ekkor publikált képei. 1898-ban, a Vasárnapi Újságban közzétett két képe hímzőasszonyokról készült: első amatőr fotói egyben első, közéleti tevékenységét hirdető munkái is. Szenvedélyes fényképezésének és közéleti tevékenységének összefonódásából keletkeztek néprajzi vonatkozású felvételei is. 129 Izabella „néppártoló tevékenysége" és az Izabella Háziipari Egylet például szolgált a század elején más arisztokrata hölgyeknek is a háziipar patronálására. Gróf Batthyány Lajosné szül. Andrássy Ilona és Benczúr Gyula festőművész felesége alakították meg 1909-ben az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, amely egy országos hálózatot kívánt létrehozni a háziipar felvirágoztatására. A kezdeményezés a kormány, elsősorban a kereskedelem és földművelésügyi miniszterek támogatását is élvezte. lj0 A szövetség védnöki tisztére Izabella főhercegasszonyt kérték fel, aki azt a király jóváhagyásával elfogadta. 1909. január 7-én rendkívüli közgyűlésen iktatták be tisztébe. A főhercegnő beszédében, melyet a Magyar Iparművészet 1909. évi száma is közölt, a 127 Fejős Z, 1991. 147.; Heiszier V-Szakács M.-VörösK., 1988. I2li Heiszier V.-Szakács M.-Vörös K., 1988. 129 LábadiK., 1993. m Fejős Z, 1991. 147.
