Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999

vetés arányainak megváltozása. Az 1970-es években a költségvetés 1/3-1/3 része fedezte a bér- és a fenntartási költségeket, a többi része a szakmai feladatok végzésére jutott. Az 1980as években az alkalmazotti létszám növekedésével és az intézményi hálózat folyamatos bővülésével párhuzamosan állandóan csökkent a szakmai feladatok finanszírozására fordítható költségvetési hányad. Miközben folyamatosan csökkentek a szakmai feladatok végzésére fordítható összegek, szinte állandóan növekedtek a Herman Ottó Múzeummal szemben támasztott igények a szakmai-tudományos és közművelődési tevékenység területein. A Nemzetségfői székhelyek, ispánsági központok című országos tervfeladat keretében 1984-ig folytatódtak az ásatások Abaújváron és Sályban. A régész muzeológusok részt vettek a Kelta Corpus és a Honfoglalás kori leletek Corpusa munkálataiban. Évek óta folytatták a földvárak felmérését Borsod megyében. 1979-1989 között 5 régész 14 hosszabb ideig tartó ásatást folytatott a megyében, és 33 alkalommal végeztek leletmentést. Az ásatások közül figyelemre méltó volt a szendrői középkori templom és temető (1980-1982), a tiszakarádi népvándorlás kori temető (1981-1983), a felsővadászi őskori telep (1982-84), a korláti és a hidasnémeti „klasszikus" őskori lelőhelyek (1983-1985), a nyékládházi szkíta-szarmatagermán temető (1984-1985; 1989), az egerlövői germán temető (1984-1986), a kesznyéteni szkíta temető (1985; 1987-88), az ináncsi középső bronzkori település (19851986), a karosi honfoglalás kori temető (1985-1989) és a tiszaladányi neolit, réz-, bronz- és császárkori telep feltárása. Hatalmas régészeti munkát jelentett a műemléki helyreállítás érdekében kezdeményezett feltárás az ónodi várban, amely 1985-től az 1990-es évek elejéig folyt, valamint Edelény mellett a borsodi földvár feltárása, amely 1987-ben kezdődött el és napjainkban is tart. Az intenzív feltáró munka és a leletmentések eredményeként nagy gyarapodás következett be a régészeti gyűjteményekben. Az 1970-es években és az 1980-as évek elején mintegy 40 ezer régészeti tárggyal gyarapodott a múzeum. 1983-ban a régészeti gyűjtemény megközelítette a 300 ezret (269 862 db), ami azt jelenti, hogy 1962 óta megháromszorozódott. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a Diósgyőri Vármúzeum integrálásával 100 ezernél több régészeti tárgy került a gyűjteménybe, és ez (is) okozta az óriási növekedést. Az 1983 utáni feltárások és leletmentések mintegy 20 ezer darabos növekedést eredményeztek. 1990-re a régészeti gyűjtemény elérte a 315 ezret. A történeti és a néprajzi osztály munkatársainak a tájházak és a megújuló új múzeumok berendezéséhez szükséges műtárgyakat kellett gyűjteniük elsősorban. 1980 első felében