Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
KATALÓGUS
literature, art and science. The number of awarded could not exceed 60. After death the award had to be returned. The piece owned by the Herman Ottó Museum w : as donated to two persons. G. I. 182. EGRYJÓZSEF (1883-1951) CIRKUSZI KIKIÁLTÓ 1929 Olaj, karton, 48 x 64 cm. Jelzés: j. I. Egry József Badacsony Ltsz. P. 77.92. Egry József a 20. századi magyar művészet egyik kiválósága. A társadalom legmélyéről küzdötte fel magát. Korcsek János festő támogatásával sajátította el a képzőművészet alapelemeit, majd Münchenben és Párizsban folytatta tanulmányait. Két évig Ferenczy Károly osztályán dolgozott a Képzőművészeti Főiskolán. Első kiállítása után egy műbarát segítségével Belgiumba utazhatott: itt a szociális részvét festőjévé vált. így érkezett el az 1918/19-es forradalommal való egyetértésig. A tragikus bukás után a meghasonlott művész Badacsonyban telepedett le és ott élt haláláig. Tüdőbaja gyógyítása céljából néhányszor külföldön tartózkodott: ezek új inspirációkat hoztak művészetébe. A fény és a szabadság festője Egry József. Szereti a ködöt és a párát, melyből a napfény hatására újraszületik a világ. Az újjáteremtődés élménye inspirálta Badacsony című olajképét. A fehéres alaptónusból kibontakozó színes vonalak, megduplázódott tárgyi kontúrok - az élet, a pezsdülés dinamikáját hozzák a szunnyadó tárgyak világába. Képeinek lényege az állandó és csillapíthatatlan mozgás, a keletkezés és az elmúlás nagy drámája, amelynek legszebb pillanata a létezés optimizmusát sugárzó újjászületés. A Cirkuszi kikiáltó című önarcképe nem annyira a portrészerűség igényével készült, mint inkább abban a szellemben, amely kétszázötven éve foglalkoztatja a művészt. Az alkotót a társadalom bohócnak, clownnak tartja, méghozzá gyakran kellemetlen bohócnak, akinek prédikációszámba vehető megnyilvánulásai megzavarják a hétköznapok nyugalmát. Ez a szinte átkozódó fanyarság - melyet az elhivatottság tudata tesz olyan keserűvé - adja meg a kép kiemelkedő jelentőségét a magyar piktúrában, ahol a művészönarcképek általában romantikusak, a művészlét gyakran hamis öntudatának gőzébe burkolóznak. A Herman Ottó Múzeumban Egrynek öt fiatalkori művét őrzik, ezekből jól kibontható művészetének céltudatos és következetes alakulása. Irodalom: Lánc: 1981. JÓZSEF EGRY: CIRCUS BARKER Characteristic works of this artist of individual voice are his Balaton landscapes full of expressionist dynamics, divided into simple motifs. His works depicting figures are also significant, among the latter an especially interesting one is the 'Circus barker'. The self-portrait like work expresses the hard and grave character of the artist's fate. Vé. L. 183. HOLLÓ LÁSZLÓ (1887-1976) AKT A KERTBEN 1929. Olaj, vászon, 75 x 50 cm. Jelzés: j. I. Holló L. 29Ltsz. 74.70. Az „alföldi festők" szellemi közösségéhez kapcsolódó művész Munkácsy kritikai erejét és kolorizmusát örökítette át napjainkra. Látókörét európai tanulmányútja szélesítette, Greco spanyolországi képeit megismerve sikeresen kapcsolódott be Párizs művészeti életébe. (Tagjává választotta az Union des Beaux-Arts et des Lettres.) Korai, nagybányai szemléletét elhagyva kifejezésmódja expresszív lett, s a merészen, pasztózusan traktált színei a belső hevület festői megnyilvánulásaivá váltak. Ez a sajátság, ami a fény-árnyékhatásai még további drámaiságot nyert, gazdag életútját végigkíséri. A magyar Alföldet szinte el nem hagyta, Debrecenben telepedett le, s tudatosan e táj népének életére koncentrált még akkor is, amikor vallási témán dolgozott. A napfénnyel teli kertbe kiállított modelljét alia prima - minden átdolgozás nélkül, azonnal fogalmazta képpé. A sötétben maradt fej torzó hatását kelti, anélkül, hogy szürrealitásra törekedne - s a festészetben szokatlan módon - egy szobrázi gondolkodáshoz közeli alkotát hoz létre. Az árnyékhatár szinte kettéosztja a figurát a lét és az eszmélés szférájára. E mű, csakúgy, mint hallatlanul egyenletes munkásságának gazdag egésze, az általános témából drámai erőt közvetít.
