Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

A bal oldalon álló, kisebbik miska füle alatt, keresztezett négyszögben a következő szöveg található: anno 1846ik Esztendőben készítette Ralytzi Mihály magamNak Igyunk barátom csendesen Váktat az idő tsendesen. A nagyobbik boroskancsón a következő olvasható: Anno 1838 dik Esztendőben készült ez a bütykös Mező Csáth Városában lakos Gally György Számára ez a pintes aki iszik belőlle vájjon Egésségére. Irodalom: Domanovszky Í953-; Kresz I960.; Kresz 1971. ANTHROPOMORPHIC PITCHERS FROM MEZŐCSÁT Anthropomorphic wine pitchers, the so-called Mishka-jugs are 2-3 litre large. The best pieces were wheeled in comitat Borsod, in Mezőcsát, but they were also made in some workshops of the Great Hungarian Plain. Most of these vessels have inscriptions on them and were carried out on order. Sz.J. 115. TÁNYÉR Mezőcsát, 1843Méret: átmérő: 28 cm. Ltsz. 53S11. A Borsod megye déli, mezőségi részén települt egykori mezővárosban, Mezőcsáton Magyarország egyik legkiemelkedőbb fazekasközpontja alakult ki. Legjellegzetesebb edénytípusai az ember alakú boroskancsók, a miskák, a karcsú pálinkásedények, a bütykösök és a gyönyörű tányérok voltak. A legkorábbi ismert mezőcsáti edény eg}' miska, az 1828-as évszámot viseli. Feltételezhető azonban, hogy a 18. században is dolgoztak itt fazekasok. Céhet nem alkottak, úgymond „kontárként" dolgoztak. Jellemző a mezőcsáti kerámiára az, hogy legtöbbjükre ráírták a készítés évét, illetőleg igen sokon még különböző szövegek is találhatók. Itt gyakran előfordult a készítő vagy a megajándékozott személy neve. Ezek az adatok igen sok támponttal szolgálnak a feldolgozáshoz. Századunk húszas éveiben az utolsó fazekas is abbahagyta a munkát. A Herman Ottó Múzeum igen nagy és jelentős mezőcsáti kollekcióval rendelkezik. A sárgásfehér alapon sötétbarna, vörös és zöld madaras-virágos díszítményű tányér a legkorábbi datált darab. Rajta a következő felirat olvasható: an no 1843 dik - madár ez. A madárábrázolás ezen a tányéron és még egy ugyancsak 1843-ból származó darabon fordul elő először Mezőcsáton. A kompozíció mindig hasonló: a madár ágon, virágon áll, s a szájában is mindig hátrahajló virágos ágat tart. A tányért a leghíresebb mester, Rajczy Mihály készítette. 1791-ben született Mezőcsáton és 1856-ban halt meg ugyanitt. Fiatal mesterlegényként 1810-ben Miskolcon dolgozott, lehet, hogy itt tanulta a mesterséget is. Feltételezhető, hogy mesterségbeli fogásokat is hozott Miskolcról. Rajczy Mihály és mestertársai saját nevüket is megörökítették több edényükön, ezekből állítható össze tevékenységük és stílusuk. Irodalom: Domanovszky 1953', Kresz I960. PLATE The plate was made by Mihály Rajczy, the most famous potter of Mezőcsát. On the vessel we see the characteristic bird figure of the Mezőcsát plates and bottles. This bird stands on each branch, each flower, and always keeps a flowered branch in its mouth. Sz.J. 116. FIGURÁLIS MEZŐCSÁTI KERÁMIÁK A hazai népi díszkerámia legjelesebb vonulatát képező mezőcsáti agyagművesség kiemelkedő darabjai az ember- és állatformájú készítmények. Ezek többnyire tárolóedények, leginkább butellák és dohánytartók. Különösen plasztikussá teszi ezeket a tárgyakat az agyagművesség eg}' sajátos technikája: az agyagot szitaszerű, lyukacsos anyagon préselték át, ami az emberi hajat és az állati szőrt szinte élethűvé tette a tárgyakon. Sündisznó formájú bntella 1839. Méret: h: 16,5 cm, sz: 11 cm, m: 10,5 cm Ltsz. 53-297.1. Négy pici lábon álló, testes sündisznóforma. „Szőre" sötétbarna mázú, feje - melyen az orr, a szemek, a száj és a fülek gondosan kimunkáltak - világosbarna színű. Alján a felirat: Ties Ns Gyurko Josef Uré ez a disznó -1839. A tárgy a mezőcsáti központ legkorábbi datált butellája. Malac formájú butella 19. század második fele Méret: h: 17,5 cm, sz: 10,5 cm, m: 11,5 cm. Ltsz. 53-3-9. Négy rövid lábon álló malacfigura. A fejrész máza fehér, az állatforma „sortéit" a világos- és a sötétbarna máz váltakozó alkalmazása érzékelteti. Horváth Sándor munkája.