Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

bői a múzeum teljesen be tud rendezni pl. egy régi csizmadia, tímár, gubás, szűrszabó műhelyt. Sor kerül aztán a többi ősi mesterségre is." Például Jezsovics Mihály 14 db mézeskalácsos szerszámot adományozott. Németh Árpád a miskolci lakatoscéh 1800. évből származó igen érdekes rézjelvényét, három pecsétnyomóját, 1836. évi behívó tábláját, zászlóját, kulcsait, a céh szabályzatát adományozta. Szerzett a múzeum egy csodálatos módon még megmaradt régi miskolci bárányszőr gubát is. Az őszi-téli említésre méltó esemény a neves finn író, Arvi Järvinteus látogatása a miskolci múzeumban, október derekán. Decemberben pedig a Múzeumpártoló Egyesület tagjai ismerkedhetnek meg behatóbban a megye népvándorlás kori leleteivel, Marjalaki Kiss Lajos szakszerű kalauzolásával, majd dr. Mózes Imre mutatja be nekik az őslénytani gyűjteményt, az őskori élővilág megyei dokumentumait. A következő év - 1931 - januárjában folytatódik a Múzeumpártoló Egyesület rendezvénysorozata, a hónap 15-én dr. Saád Andor tart előadást a jégkori ősember kultúrájáról, leletbemutató kíséretében. A Reggeli Hírlap a tudósításában megjegyzi, hogy a bükki barlangokban Herman Ottó és Gálffy Ignác által 1905-ben elindított, majd Kadic Ottokár és Hillebrand Jenő irányította ásatásokat dr. Saád Andor is nagy hozzáértéssel folytatja, Megay Gézával együtt. E témához szervesen kapcsolódik a lap február 11-i híradása arról, hogy a Magyar Barlangkutató Társulat február 10-én megtartott évi közgyűlésén Gállfy Ignácot, a miskolci múzeumbizottság elnökét a Társulat tiszteleti tagjává választotta. Ezzel a megtiszteltetéssel „azt a negyedszázados tevékenységet méltatta a Társulat, amellyel Gálffy Ignác a magyar barlangkutatás mélyreható tudományos eredményekkel járó munkásságát kezdettől fogva felkarolta, támogatta és itt Miskolcon a diluviális korszak klasszikus lelőhelyén diadalra segítette". Leszih Andor „Miskolc" címmel közreadott várostörténeti esszéje a Reggeli Hírlap húsvéti ünnepi számában azt a vezértételt terebélyesíti ki történelmi példatárral, hogy: „A hely csinálja itt a történelmet." Érvelése cáfolhatatlan: „A jégkori ősember azért telepszik meg nagy számban a mi vidékünkön, mert itt találja a legtöbb védelmet és meleget adó barlangot, az Avason pedig a szerszámjához való jó kovát. A vaskor embere kétezer év előtt azért állítja fel egyszerű vasolvasztó kohóit alig pár kilométerre a mai vasgyártól, mert kis üzeméhez ugyanazokat a feltételeket találta meg ő is ott, amit a mai ember... megtalál." A nagy világgazdasági válság hazai következményei közvetve és közvetlenül is kihatnak a múzeum működésére is. A sanyarú anyagi helyzet következménye, hogy a helyi lapokban hónapokon át jóformán csak a múzeum és könyvtára látogatási idejét ismertető hírek jelennek meg, sőt július végén már az olvasható, hogy a könyvtár szeptemberig zárva, indokolt esetben azonban a kutatók - délelőttönként - igénybe vehetik. A pénzügyi megszorítások sem gátolják meg a múzeum távlatos gondolkodású vezetőit abban, hogy felismerjék és megőrizzék a történelmi jelen olyan különleges értékű dokumentumait, amelyek a jövő számára is becsesek lehetnek. Augusztus első napján arról olvashatunk a Reggeli Hírlapban, hogy Endresz és Magyar, az első hazai pilóták, akik átrepülték az óceánt, gépükön hazahozták azt a „Miskolc város népének" címzett levelezőlapot, amelyet Amerikából a youngstowni magyar szervezetek, egyházak tagjai küldtek. A levelezőlap, az óceánrepülőket üdvözlő miskolci távirat másolatával, s a pilóták választáviratával együtt a múzeum birtokába került, s máris látható az érdeklődők számára.