Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

Minderről a Napló ad hírt szeptember 13-án, hozzáfűzve még a megjegyzést: „Múzeum vonatkozásainak a vármegyétől való elválasztására a lépéseket rövidesen meg is teszik. A vármegye a múltban sem sokat tett a múzeum ügyeinek előbbre viteléért, de mert a régi „Borsod-miskolci közművelődési és múzeum egyesület" alapította, így jutott a Borsod-miskolci múzeum névhez, amelyet most revízió alá vesznek..." Mintegy a téma folytatásaként, a lap a következő számában terjedelmes interjút közöl Leszih Andorral, „Milyen lesz a miskolci új múzeum" cím alatt. A bevezető ismerteti azokat a biztató új fejleményeket, amelyek időszerűvé teszik a közvélemény részletes tájékoztatását, hiszen „Miskolc város tanácsa múzeuma fejlesztése érdekében elhatározó lépésre szánta magát. A polgármester legközelebbi építési programjában első helyen szerepel a városi zeneiskola és a női ipariskola felépítése, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a jelenlegi múzeumépület ebben az esetben teljesen felszabadul és eredeti rendeltetésének... lesz átengedhető... Aktuális miskolci téma tehát arról gondolkodni, hogy fejleszti naggyá a város múzeumát, amelynek pótolnia kell itt a végeken az elveszett kassai múzeumot is. Munkatársunk a legilletékesebb fórumhoz, Leszih Andor múzeumörhöz intézett kérdést ilyen irányban, aki... a következőket mondotta: - A múzeum jelenlegi épülete még igen sokáig alkalmas lesz... gyűjteményeinek elhelyezésére... Maga a régi építmény - mely már a XVI. században is iskola volt stílusos. A környezet, az Avas, mint háttér, gyönyörű templomával, szép miliőt ad ennek a régi épületnek. Előnye az is, hogy a város szívében van. Könnyen megközelíthető. Mégis csöndes, tűzmentes helyen, egyedül áll. Előnye az is, hogy két udvara van, mert így megvan annak a lehetősége, hogy idővel kiépíthető." Ezután a teljes épület múzeumi beosztásának tervét ismerteti: „Az első dolog a könyvtár elhelyezése. Itt szükség lenne egy olvasóteremre. Most a könyvtár egy iskolaterembe van bepréselve, ahol igen szűkösen férünk el. Alig van egy pár asztal és 14-20 szék, pedig igen gyakori eset, hogy 60-70 diák is szorong itt, s hogy állva olvasnak, akik búvárkodnak a múzeum könyvtárában. [...] Azért van szükség egy állandó teremre, mert ma egy könyvraktár az egész gyűjtemény. A múzeum tulajdonát képező 8-10 ezer kötet egy része a kölcsön kapott iskolai teremben van, a másik része ideiglenesen - a múzeum egyik kiállítási termének egyik oldalán összezsúfolva, összehalmozva áll. A kezelés így lehetetlen. Ha a múzeum az egész épülethez hozzájut, újból fel kellene vetni az ág. ev. egyház gondozásában levő Török-könyvtárral való egyesítés gondolatát. Ha ez a terv sikerülne, a miskolci múzeumnak messze földön híres könyvtára és olvasóterme lenne, mert a Török-könyvtár maga mintegy 12 ezer kötet. A múzeum gyűjteményével együtt tehát 20-22 ezer kötetből álló könyvtára lenne így a miskolci múzeumnak..." A következőkben csak felsorolásszerűen ismerteti Leszih Andor a különféle gyűjtemények helyigényeit. Régiségtár: A jégkorszakbeli ősember terme. Miskolc vidéke erről híres, ez a jellemzője, ezt kellene tehát megfelelően kidomborítani. Itt kapnának helyet egyebek között a mamutagyarak, a barlangi medve csontváza, az ősember kőszerszámai, az őskori élet és kultúra rekonstrukciós képei. A kő-, bronz- és vaskor, meg a népvándorlás kor régiségeit is mind szemléltető módon kell elhelyezni, magyarázó képekkel, táblázatokkal kiegészítve. Ide sorakoznának a középkori emlékek, az ipar és a kereskedelem fejlődését dokumentáló gyűjtemény, a céhemlékek, érem- és régi pénzgyűjtemény, a várostörténeti emlékek. Az utóbbiakhoz tartoznak a régi térképek, a régi miskolci házak és utcák képei, hogy a múzeum látogatói előtt kibontakoztassák a régi