Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

úgy állapítják meg, hogy a múzeum abból kisebb értékű régiségeket, műtárgyakat is vásárolhat". „Amerikai, svájci és holland tőkével folytatják a hámori ásatásokat" - adja hírül hangzatos című tudósításában április 25-én a Miskolczi Napló. Bevezetőül utal rá, hogy a hámori ásatásokat vezető Hillebrand Jenő az ásatások eredményét illetően „élénk ellenkezésbe került Méhely Kálmán egyetemi tanárral, aki cáfolni igyekezett az elért eredményeket. [...] Hillebrand Jenő még a tél folyamán érintkezést keresett az amerikai, svájci, hollandi tudományos körökkel, és a bükki barlangokban rejlő rendkívül értékes leletek ismertetésével sikerült őket megnyerni, hogy közös erővel folytathatják az ásatásokat. [...] A kultuszminisztérium is hozzá akar járulni az ásatások költségeihez. Ma arról értesítette a kultuszminiszter a (miskolci) múzeumot, hogy a bükki barlangok kutatására másfélmillió koronát utalványoz ki. Hillebrand Jenő dr. a külföldi múzeumokkal és tudományos társaságokkal olyan értelmi megállapodást kötött, hogy a leletek közül az értékesebbek a budapesti Nemzeti Múzeum és a miskolci múzeum tulajdonába kerülnek, és az értékesebb leletekből csak akkor kapnak, ha több egyforma leletre bukkannak." A tervek szerint a nyár folyamán ásatnak a Háromkúti- és a Szeleta-barlangban, valamint a Herman Ottó barlanghoz tartozó sziklatömb sátorszerű részletébe. Tavaly nyáron a legszebb eredménnyel kecsegtető kutatást itt abba kellett hagyni, mert mikor az ősanyaghoz, a diluviumhoz értek, az ásatást elöntötte a víz. A tudósítás hírt ad arról is, hogy a kultuszminiszter más irányú ásatások céljaira további félmillió koronát adományozott a miskolci múzeumnak. Ebből az összegből folytatják a Mezőnyéken megkezdett ásatást a népvándorlás kori temetőben. Az ásatásokat itt Marjalaki Kiss Lajos fogja vezetni. A bükki kelta telepek feltárását Gálffy Ignác és Leszih Andor irányítják. Ez utóbbi ásatások „rendkívül fontosak a város történetére, mert azt hivatottak tisztázni, hogy az itt lakó kelta népek voltak az elsők, amelyek a vas bányászatával és feldolgozásával foglalkoztak". Félreértésre okot adó címmel - „A kultuszminiszter ki akarja zárni a tanulóifjúságot a múzeumi könyvtárakból" - jelent meg a Napló április 26-i számában az a rendelkezés ismertetés, amely a múzeumi könyvtárak célszerűbb kihasználását szorgalmazza. Ez egyébként a szövegből egyértelműen kiderül: „A múzeum könyvtárát évről-évre becses müvekkel egészíti ki a kultuszminisztérium. A napokban is nagyobb mennyiségű könyvet küldött a könyvtár bővítésére. A kísérő leiratban a kultuszminisztérium rámutat arra a fonák helyzetre, ami ma az egész országban tapasztalható,... hogy a tanulóifjúság fokozott érdeklődése a múzeumi könyvtárak iránt kiszorítja, illetve távol tartja a felnőtteket a könyvtár igénybevételétől. Utasítja tehát a múzeum vezetőségét, hogy a múzeumi könyvtáraknak a tanulóifjúság által való igénybevételét csupán akkor engedje meg, ha azt az illető tanuló tudományos ismereteinek a gyarapítása céljából akarja igénybe venni..." Helyi újságunk biztonság kedvéért szükségesnek véli ehhez a következő kommentárt fűzni: „Annak a jelenségnek örülni kellene, hogy a tanulók érdeklödnek a tudományos könyvek iránt is, és nagyon elhibázott dolognak tartjuk, hogy a tanulóifjúságot el akarják zárni a komoly önművelődés elől. Ezt a kérdést sokkal egyszerűbben is meg lehetne oldani: a felnőttek részére külön könyvtári órákat kell megállapítani. Reméljük, a múzeum vezetősége meg fogja találni a módját, hogy a tanulóifjúság, mint a közönség, hozzájuthasson a múzeum gazdag könyvtárához, anélkül, hogy egymást zavarnák." A magyarországi paleolit-kutatások iránti nemzetközi érdeklődés növekedését tanúsítja, hogy májusi sajtóhírek szerint - a már korábban ismertetett amerikai, svájci és