Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

A múlt század második felétől a vármegye-monográfiák és a monarchia népeit és tájait írásban és képekben bemuta­tó kötetek tartalmaznak tanulságos adatokat a viseletre vo­natkozóan, így Abaújból és Gömörből is. Vahot Imre a Magyarország és Erdély írásban és képekben című sorozat­ban 1854-ben ilyennek írta le a miskolci polgárok viseletét: „A férfiaknál csizmába húzott kék nadrág, fekete sujtázattal; kék, vállra vetett dolmány nagy ólomgombokkal; kerek, kö­zép karimájú kalap lefüggő szalaggal. A nőknél nagy sarkú csizma, kék ruha; magyaros dolmány. A vagyonosabb rész­nél taréjos fejkötő. A szegényebb rész ünnepek alkalmával fejét kékes színre keményített fehér nagy kendővel leplezi, mi a főnek dísztelen nagyságot ad. Nyár alkalmával hasz­náltatni szokott sajátságos lábbeli a papucs; 3^1 ujjnyi hosszú sarokkal, mely különös kopogást hallat." (Magyaror­szág... II. kötet. 1854. 115.). Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben 1891-ben megjelent kötetében Kandra Kabos már összeha­sonlít és a következőkkel jellemez egyes tájakat és népüket: „A tisza- és sajóvidékiek nyúlánkabbak, czingárabbak és férfias kifejezésűek. Mindegyiktől elüt a matyó az ő kiülő pofacsontjával, apró szemeivel és tagbaszakadt termetével. Legrikítóbb a mezőkövesdi matyó népviselet. Legegysze­rűbb a Sajómente, legízlésesebben a Tiszavidék öltözködik." (II. kötet, Bp. 1891. 263.). A múlt század második felétől az országos kiállítások há­ziipari bemutatóin is szerepet kap megyénk népviselete. 1885-ben először mutattak be Budapesten élethű parasztszo­bákat és népviseletet, ahol borsodi és gömöri szoba is szere­pelt. A borsodiban a matyó és a sziráki viseletet állították ki, amely „ellentétes ruházatú csoportjával hat a szemlélőre. A felsőborsodi férfi puritán viseletű paraszt, ellenben az alsó­borsodi nő keleties tarkaságot árul el, élénk színekkel, gaz­dag kivarrásokkal és ékítésekkel". A millenniumi kiállítás néprajzi falujában felállított matyó házban is e két csoport, a matyók és a borsodszirákiak viselete képviselte a megyét (Jankó János 1897.). Egy-egy kistáj, népcsoport viseletének feltárása napjain­kig is egyenetlen. Mint a múlt századi adatok már jelzik, legnagyobb figyelem a matyók sajátos, látványos viselete felé fordult. Sajátos vonásokat tükröz a Bükkalja népviselete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom