Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

Egyrészt kimutatható itt a szomszédos matyóság hatása, másrészt viszont az Eger környéki palóc viselet egyes elemei is befolyásolták, sajátos ötvözetet alkotva. A Sajó-völgye viselete korán polgárosodott, s a jelentős számú kisnemesség is alakította. Szomszédságukban a katolikus barkók öltözködése tekinthető elkülönülőnek. Az abaúji Hegyköz és a szomszédos Bodrogköz viselete közötti sok hasonlóság elsődleges oka, hogy a kész öltözetdarabokat egyaránt Sátoraljaújhely mestereinél szerezték be. A Hegyköz legészakibb, legelzártabb települését, Pusztafalut a század elején felfedezte a néprajztudomány is. A lokális népviselet általában a második világháborúig élt, egyes elemeit aztán az idősebb generáció őrizte még tovább. Jelentős konzerváló erő a matyóknál az idegenforgalom, amely ünnepi, jelmezszerű funkcióban élteti tovább a viseletet, de a Bodrogközben és Pusztafalun is a hagyományápolás, a helyi néptánckultúra felfedezése tartotta életben a helyi viseletet. 594. A borsodi szoba az 1885. évi budapesti országos háziipari kiállításon, mezőkövesdi és borsodsziráki viseletekkel NM 7107.