Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A PARASZTGAZDASÁGOK ESZKÖZEI Viga Gyula

547. Tüzelősói belseje, Mezőkövesd, 20. század eleje NM 4334. folyamatosan differenciálódnak és fejlődnek a kézművesmesterségek is. Bár az évezredes eszközökkel és technikai tudással rendelkező falusi kovács is készít eszközöket még a 20. században is, a termelő gazdálkodás fellendülését és a polgárosodást a 19. század második felétől egyre korszerűbb mezőgazdasági eszközöket előállító ipari üzemek biztosítják. Mindez erősen differenciált, történetileg rétegzett tárgyi világot eredményez, melyben a népművészet kérdéskörei is árnyaltan vizsgálhatók. Az Alföld és a Felföld találkozásánál fekvő Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén tájilag tagoltan, de komplex egységben gazdálkodtak a paraszti üzemek. A déli rész nagyhatárú településein kiterjedt legeltető gazdálkodás folyt, amihez jelentős szemtermelés társult, a Tisza mente településeinek parasztportáin ugyanakkor máig fellelhetők az egykori ártéri gazdálkodás archaikus eszközei is. A domb- és hegyvidéken az egyensúlyra törekvő állattartást és földművelést az erdőirtás és famunkák szerszámai egészítik ki. A paraszti munka ezen területeihez a különféle házüparok szerszámanyaga társul. Egy-egy parasztgazdaság eszközanyaga