Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI KERÁMIA Vida Gabriella

358 359 358-359. Miskakancsó. Készítette Rajczy Mihály, Mezőcsát, 1866., a kerékgyártócéh számára HOMN 53.4.22. Mivel szívesen szignálták az edényeiket, nemcsak a családok, hanem a műhelyek, sok esetben maguk a mesterek is elég nagy biztonsággal megkülönböztethetők a készítményeik alapján, a stílusjegyeiken keresztül. Ifjabb Rajczy Mihály cirkálómmal rajzolt rozettái, pontsoros indái, fürtös virágai könnyen felismerhetők. 1817-ben született és 1869ben halt meg, személyét tekintjük a legtehetségesebb, legnevesebb csati fazekasnak. A háromgenerációs Kovács család jelentősége azért nagy, mert a szignált edényeik alapján követni lehet a stílusváltozásokat is. Annak ellenére, hogy motívumanyaguk és szerkesztési módjuk alapvetően megegyezik a többi csati mesterével, mégis a Kovács család termékeit lehet a legkönnyebben elkülöníteni: az első két generáció zöld szárnyú, kissé papagájhoz hasonló madarai egyediek. A Horváth család egykori portája helyén pinceásás közben került elő rengeteg töredék, köztük több nőalakos, félkész és mázas cserépdarab is. A mázas darabok nőalakja állandó: oldalra néz, sötét alapon fehérrel kontúrozott, szoknyája