Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

ban a Tisza és a Bodrog mentén ez a folyószabályozás és a vízrendezés nagy munkájában öltött testet, a domb- és hegyvidéken pedig az erdőirtások utolsó szakaszában, amit éppen a hegyvidéki zónában a 18. század derekától a tudatos erdőművelés vált fel. Ez a folyamat párhuzamosan zajlik a lassú kapitalizálódással, a műveltség lassú polgárosodásával, a közlekedés kultúrára is ható infrastruktúrájának kiépítésével. Az egyes műveltségi szintek lépcsőzetes összekapcsolódására több jellemző példát említhetünk. A Bükk hegység területén hármas övezetrendszer mutatható ki: a magyar Alföld felé kapcsolódó hegy lábon át a 18. század derekáig lényegében lakatlan belső, magas térszínekig évszázadok alatt hódította meg a népesség - különböző tevékenységi formák révén. Hasonló a Zempléni-hegyvidék példája, ahol az ugyancsak a 18. században megszállt belső erdővidéktől az átmeneti dombsági zóna szintje fut le a Hernád sík vidéki jellegű völgyéig. Tokaj-Hegyalja ökonómiai egysége is lényegében hármas területhasznosítási rendszeren nyugszik, s a 16-18. század között alakult ki a szántóterületek, a szőlőés gyümölcsövezet és az erdővidék hasonló művelési rendszerbe illeszkedő struktúrája a hegyaljai oppidumok és falvak gazdálkodásában {Frisnyák Sándor 1994.). 6. Borsodi tisztújítási jelenet, 1845. december 29. Metszet. Közli Györffy István A matyó népviselet Bp. 1956.