Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TELEPÜLÉSFORMÁK Balassa M. Iván

146. Keresztcsürös keskeny A hosszúudvarok jobban megélték napjainkat, mint a szalagtelek, Perkupa, Petőfi szálláskertek, a megye északi felében Tardonán, Mályinkán Sándor u. 40. stb. az épületek még állnak, ugyanúgy mint a Bodrogközben Vargha László felmérése például Ricsén, Lácán. De mindenütt elnéptelenednek az alapján, 1960. ilyen porták, lakatlanok, vagy csak egy-egy család, esetleg öregember árválkodik az egykor népes telken. A folyamat, a közösudvarok egyesudvarokká alakulása, ami Karcsán már a hatvanas évekre lezajlott, máshol is megfigyelhető. Míg a szálláskertesség az egész település jellegét megha­tározza, a hosszúudvar már nem kizárólagos egyetlen falun belül sem, mellettük mindig ott voltak az egyesporták is. A megye alapvető településformája az utcás falu, ahol a szalagtelkeken egy lakóépület áll. A patak folyását követő egyetlen utca mellett sorakozó telkekből álló hegyvidéki te­lepülésektől a többutcás, akár több ezer lakosú falvakig nagyságuk változó, mint ahogyan az épületek számában, minőségében vagy elhelyezkedésében is tapasztalhatunk kü­lönbségeket. Altalános, hogy az utca és a lakóház között egy kis, virá­gokkal beültetett előkert van. Ez a falu belterületének terep­viszonyai miatt esetleg komoly méreteket is ölthet. Az erősen lejtős telken a háznak úgy készítenek sík alapot, hogy az utca felől az udvart feltöltik, és az előkert ennek következtében bástyaszerűen mered az út fölé, mint ezt Fü­zéren, de Abaújvár egyes részein tapasztalhatjuk. Kivétel is akad, Erdőhorvátiban, a Bodrogközben Visson, Cigándon jellegzetesen az utcavonalra épülnek ki a házak. Ugyanez a megye egykori mezővárosaiban is általános, elég csak felidézni Gönc utcaképét. Az előkertek csak a közel­múltban tűntek föl az egykor halmazos belsőségű települé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom