Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

PÁSZTORMŰVÉSZET Szabadfalvi József

nálhattak, ezek felállíthatók voltak s a felnyitható tető alatti tokban a borotválkozás felszerelési tárgyait is el lehetett helyezni. Az 1844 évvel datált tükrös Ároktőről került a múzeum gyűjteményébe (Bodgál Ferenc 1964.). Ez jellegzetes ólomberakással és gyöngyökkel van díszítve. A másik, 1867-ből datált tükör lelőhelye Szomolya, díszítése egyedülállóan intarziás. Az 1844 évvel datált ároktői tükrös elülső lapja meglepően gazdagon, ólomberakásos eljárással, figurálisán díszített. A három keresztet körülölelő koszorúdísz alatt templom, előtte imádkozó juhász, kezében kampóval, alatta stilizált virágok között két sorban állatfigurák láthatók. A kompozíciót övező dobozkeret spirális szalaggal díszített, koronás teteje pedig gyöngyökkel és „fogakkal" szegélyezett. A doboz hátoldalán fémlapon, kissé a mézeskalácsosok ábrázolásmódjára emlékeztető huszáralak látható. A szomolyai tükrös intarziával díszített. Az alsó részen koronás címer, mellette egy-egy belőle induló tulipánszál; a felső részen mértanias rozetta mellett egy-egy gyertyatartó látható. A tükrös oldalán felirat: MISKOLCZON 1867BEN. Hasonló megoldású borotválkozótükör található a budapesti Néprajzi Múzeumban is Domaházáról. A doboz felnyitható, fedele itt is kétosztatú. A tükör elülső lapján két csokor, KIS GYURI KÉSZÍTET 1855 felirat, illetőleg több figura: menyecske, aki hordóból bort enged, két subás alak, mögöttük fához kötött ló látható. Bőrmunkák A bőr mint alapanyag - a fa, a szaru és a csont mellett ugyancsak több ezer esztendős múltra tekint vissza. A bőrrel való bánni tudás a magyarságnál ősfoglalkozásnak tekinthető. Egyes bőrmunkák a népvándorlás kori leletekkel mutatnak rokonságot. A bőrnek az iparosi feldolgozása mellett folyamatosan volt egy paraszti (pásztori) gyakorlata is. Abaúj, Borsod, Gömör és Zemplén megyékben sok helyütt használtak bőr táskákat {bőrtarisznya), öveket, az ostoroknál díszes sallangokat, bőrrel bevont kulacsokat stb. A bőrök díszítésének egyik legősibb eljárása a bőrrátét, amikor leginkább más színű bőrdarabokat applikálnak rá. Ide sorakoztathatjuk az ostorok sallangjait és pillangóit, 105. Borotvatok, rabmunka. Miskolc, 1888. HOMN 58.79.1.