Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Ziffer Sándor egykori kertje (fotó 1994) túl Pénzverő és a református templom teste zárta le a látóhatárt. Bent egy hűséges festőállvány, mellette kerekes szekrényre szerelt, sok mindent látott nagy tükör állt, ez az ablak felé fordítva erős kék kontrasztokkal tükrözte a külvilágot, mint egy kész Ziffer-festmény. Az ablakpárkányra tett színes párnafélén vagy csak a pucér kék deszkán gyakran üldögélt egy fehér-fekete macska... Én azon is töprenkedtem, hogy az a harsogó színesség vajon nem a süketség csendjére kényszerített ember hangok utáni vágyakozása miatt van? Különösen a nagyobb felületű képei láttán volt sokszor az az érzésem, hogy bennem hallási képzeteket is ébresztenek, mintha egy nagy zenekar hangszereinek magas regisztereiből világos színű dúr dallam ömlene ki, és légkört, hangulatot teremtő erejével engem is magával vinne valami kellemes örvendezésbe. A Ziffer-képek alapja - akár műteremben, akár kint készültek ­mindig a konkrétum, de a mesternek kitűnő adottsága volt ahhoz, hogy a tárgyi valóságot rögtön színjelenséggé absztrahálja. Egy augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom