Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Korda Vince (1897-1973): Nagybányai táj (Klastromrét a Keresztheggyel) - rézk. (HOM) késztette a várost, hogy a századfordulón a református egyház részét 22 000 arany koronáért örök áron megvegye, s a széles földszalagra építkezési tilalmat mondjon ki. Ilyenformán lett a Klastromrét óvása természetvédelmi kérdés. Szükség volt erre az előrelátásra, mert a városhoz közel eső gyönyörű mezőt minden időkben a földparcellázás, a beépítés, a lélektelen átformálás veszélye fenyegette. Emberöltőnyi ideje tart „a Klastromrét pere". Hadakozás a kapzsisággal és hatalommal, hogy legalább valamennyi megmaradjon ebből a festői Árkádiából. Míg 1886-tól csak a Molcsányi-ház (ma képzőművészeti és zenei líceum) állott a Liget és Klastromrét között, a két világháború között a Herceg- és Kaba-villák megépítésével utcává növekedett a peremen beépített terület. A húszas évek végén sportpályát létesítettek rajta, melynek szemet bántó deszkakerítése valósággal megskalpolta a mezőt. Az 1930-as évek